Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ IGAZ NEMESSIG VITÉZLŐ dolognak általa és egyéb jószágoknak általa kerestetik. És faluknak ajándékozásával eröséjtetik meg. Titulus IV. Az IGAZ NEMESSIG VITÉZLŐ SZOKÁSSAL, ÉS VITÉSSÍGNEK TANÚSÁGÁVAL és egyéb testi és elmének jószágival és jóságos cselekedetekkel kerestetik. Mert mikoron az mi fejedelmünk valamely embert, (akár minemű állapat beli légyen) az ő jó cselekedetiért és szolgálattyáért várral avagy várassál vagy faluval, avagy egyéb igasságos jószágval meg ajándékozza, azontól az, az fejedelem ajándékozásának általa, (törvin szerint való iktatás utánna következvén) igaz nemes emberré tétetik, és minden parasztságnak igájától meg szabadultatik. És annak utánna ez ajándékozót szabadság az mi nemzetsigünktől nemessígnek neveztetik. Honnat ez féle nemesseknek fiai, örökös maradékinak és fiainak neveztetnek. És ez féle nemessek, az kiknek Király ő felsige az ő jeles cseledetekért mint felyül meg vagyon írván, jószágot ád és meg ajándékozza, szent koronának tagjainak mondatnak. És törvin szerint való koronázott fejedelemnek kívüle senki hatalmába nincsenek. WERBŐCZY első Decretomának negyedik részében. HOGY MINDEN AZ Ő tulajdon szolgálattyával keresett jószágból az ö akarattya szerint el hagyhat Titulus V. Az FÉLE JÓSZÁG, KI VITÉZSÍGNEK ÁLTALA KERESTETETT, AZ TÖRVÍN tudóknál tábornak tulajdonának mondatik. Az mely jószág kedeg valakinek deáki tudományával kerestetik, az is úgy mint tábornak tulajdonának neveztetik, avagy magának való jószágnak. Jól lehet hogy az jószág kereső fiú valamit akar, abból az ő keresményéből az ő attya akarattya nélkül is míelhet, az kivel akar. És viszontag, az atya is az ő keresményéből az fiai ellen akinek akarja el hagyhat. És innét hozta az eredetet, és fundamentomot, az mi régi dicséretes és jóváhagyatott szokássunk, tudni illik, hogy minden százlós és nagyságos urak és nemessek minden marhájokból és jószágokból, kik tulajdon ő munkájokkal, szolgálattyokkal és jóságokkal kerestettek és találtattak, attyával és attyafíaival tött oszlásnak előtte az mint akarangya, mindenkor szabadon el hagyhattya, mi képpen ide alá az atyafiak közt való oszlásnak rendiben nyilvában meg magyaráztatik, WERBŐCZY első Decretomának ötödik részében. HOGY NEMESSEK JÓSZÁGNAK és címmernek adománya nélkül is tétetnek, és hogy az nemessígnek meg bizonyítására, az nemessígnek cimmeri az itiletben nem szüksigesek Titulus VI. IGAZ NEMESSEK MÁSKÉPPEN IS ÉS JÓSZÁGNAK ADOMÁNYA NÉLKÜL is lesznek és tétetnek, tudni illik, hogy mikoron az mi fejedelmünk akár kiket paraszti rendből való embereket az parasztságnak és nemtelensígnek szolgálattyából ki vészen, és ez ország beli igaz nemessek közibe és rendibe számlállya és írja, ez féle emberek jószág adománya nélkül is, igaz nemesseknek tulajdonétatnak. Mely nemessek mind két kippen tétettek, és őnekiek minden magzatytyok fiú ágnak líniáján törvin szerint szálván (ha nemessígről való cimmerek avagy cimmerekről való levelek nem volna is), mindenkor igaz nemesseknek mondatnak. Mert a cimmer, a ki a fejedelemtől valakinek engettetik, nem az szüksígről, hanem az nemessígnek bizonságáírt vagyon. Mert csak egyedül az cimmernek adománya senkit meg nem nemeséjt. Mivel hogy paraszti polgároknak is sokaknak vadnak az fejedelemtől adatott cimmerek. De maga ez cimmernek általa az nemessek közibe nem számláltatnak. Az nemessígnek kediglen meg bizonyítására az törvinben nem kírettetnek elő vitetni az nemessígről való cimmerek. Mert elíggé meg bizonyoltatik az nemessig az adománnak levelével, vagy az iktató levéllel, kiben az adomány is meg magyaráztatik, és azokat kell elő vinni. Sőt ha azok nincsenek is, csak az negyed fizetésnek menedék levele is elég, hogy ha Király igasságában való idő múlást el halatta, mert az negyed ríszek nem csak a kereset jószágból fizettetnek. Az pínzen vött jószágból kedeg nem negyed rísz, hanem igyenlő ríszek adattatnak ki, a százlós és nagyságos urak és nemessek leányinak, WERBŐCZY azon első Decretomának hatodik részében. HOGY AZ NEMES ATYÁTUL és nemtelen anyátul nemzettek igaz nemesseknek itíltetnek, de nem viszontag Titulus VII. NEMES ATYÁTUL ÉS NEMTELEN ANYÁTUL NEMZETTEK IGAZ NEMESEKNEK itíltetnek, de nem viszontag, az az nemes anyátul valók nem mondatnak nemesnek az nemtelen atyától. Hanem ha az asszony állatot, az Király attya jószágában igaz örökössé tötte volna (de maga a törvén szerint következőknek károk nélkül), mert eképpen az az, ha igaz örökössé tétettek, az ő fiai igaz nemesseknek mondatnak, mert a prefectio, az az, az fiú ággá tétel jószágnak adásának és ajándékozássának ereit és természetit tarthatja. Miképpen kedig az fellyül meg mondott fiú ág tétel lehessen és legyen, ide alá meg írván vagyon WERBŐCZY első Decretomának hetedik részében.