Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

EGY H AZ I SZEMÉLYEK MIKÉPPEN készöllyenek az hadra Egyházi szemilyek, miképpen készöllyenek az hadra, és hogy az kinek százlojok nincs, minden harminc hat kaputól egy jó készült lovagot aggyanak, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának tizen ötödik részében. És hogy az egyházi fejedelmek népe és kiknek dézmájok vagyon, az Király soldosi után mindjárt fel vétessenek, és a hova szükség leszen, ez ország oltalmára bocsáttassanak, ha azok elegek nem lennének, még az egyéb nemessek népe is fel vétessenek örök hítlenség alatt, LÁSZLÓ Király negyedik Decretomának húszon eggyedik, és ötödik Decretomának húszon negyedik részében. EGY H AZ I SZEMÉLYEKNEK vármegye ispánságának tiszti ne adassék Egyházi személyeknek vármegye ispánságának tiszti ne adassék. De paraszt uraknak és nemes nemből támattaknak, kiknek azon vármegyében vagyon lakások. Ha valamely espánság ez ideiglen külömben adatott volna, el vetessék, és adassék, mint meg mondok, hanem ha valamely egyházi személynek, az szent Királyok attak volna, kiről privilégiomok volna, kit ha ez jelen való gyűlésben elé nem hoznak, erőtlenek lesznek, és paraszt uraknak adatnak, LÁSZLÓ Király 3. Decretomának 57. részében. AZ ESP ANNAK RESTSÉGE miá tiszti elvesztéséről Espán ha rest leszen, annak meg büntetésén az ki magva szakattul valaki jószágát, Király jószágával el kéri, és erővel magát bele elégeti, az jószágnak becsin, az az embernek kárán és tisztinek el vesztessen marad, LÁSZLÓ Király második Decretomának tizen eggyedik részében. Ezt ércs LÁSZLÓ Királynak első Decretomának ötven kilencedik artikulussáról. AZ ESPÁNOK ÉS SZOLGA BÍRÁK semmi igaz tételre hogy ne mennyének itilt levél nélkül Espánok és szolga bírák semmi igaz tételre ne mennyének itilt levél nélkül, ennek ha ellene tesznek, fejek vakságán és kár tételén maradnak, LÁSZLÓ Király másod Decretomának tizen hatodik részébe. ÖZVEGY ASSZONYOKRÓL, kik egyik úr jószágából más úr jószágába mennek Özvegy asszonyok, kik jobbágy helyett vadnak, ha más ember jobbágyához mennek, az urok bocsájtassa, anélkül el ne mennyének. Az kik kedig más házánál laknak és leányok, el mehetnek, de házas korbeli fiokat vélek el nem vihetik, ha az kicsint nevelésnek okáért el viszik, midőn házas korban jutnak, az első lakó helyekre hátra térjenek, LÁSZLÓ Király hatodik Decretomának nyolcadik részébe. NYILVÁN VALÓ ERETNEKEKRŐL Eretnekek, kik nyilván valók, hitetlensígben essenek, LÁSZLÓ Király második Decretomának 4. részébe. ÖT DOLGOKNAK CSELEKEDETIRŐL, tudni illik nemes házra menésről, és egyebekről, kit itt meg olvasván megérthetni Ot dolgok vadnak, tudni illik, mint igaz ok nélkül, nemes házra, vagy udvarra menés, nemesseknek meg fogása, veresége, sebhetése és ölése, kiket mindenkoron octavan és brevisen, az az kurta kurtáján meg kell itilni, úgy, hogy valahol leend ő felsige parancsolattyával káptalan vagy konvent bizonyos napra, az helynek közel vagy messze volta szerint, ha valahol személye szerint meg találtatik, vagy kedig lakó házától, ő felsége előtt minden holnapozás nélkül jelen lenni az káptolonnak vagy konventnek bizonsága incse, okát adni, kik ha el jövendnek személy szerint és magokat meg nem tisztéjthatják, törvénnek rendit mindenkor meg tartván kapitális szentencián és minden jószágoknak és marhájoknak el vesztessen kárhoztassanak, LÁSZLÓ Király 3. Decretomának 8. részében. Továbbá ugyan ezen LÁSZLÓ Király negyed Decretomának tizen harmadik részében ezt töttek az artikulushoz, hogy az hivatalnak, harminc kettőd napra kell lenni, és nem szükség, hogy személy szerint jelen legyen, de elég csak prókátora által is felelni, de az prókátort osztán meg nem híhattya.