Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
és vicegerensek, hívatlan Király székibe nem tartoznak be menni. De ha be mennek, tisztességes helyet kell nekik adni, de senkit az iudex ordinariusok engedelmek nélkül be nem vihetnek. De ez fellyül, meg mondott iudex ordinariusok, a többi nélkül és Király jelen nem létében is minden törvént szabadon szolgáltathatnak, LÁSZLÓ Király első Decretomának 47. részében. Iudex ordinariusok, az az rendelt bírák, az octavának szolgáltatásában jelen legyenek, hanem ha valami törvén szerint való dolog bántaná meg őket, de senki ne erőltesse valaki kedveírt a közönséges szokást, és törvén szerint való rendelést el változtatni, vagy meg háboréjtani, LÁSZLÓ Király első Decretomának tizedik részében. Ez fellyül meg mondott bírák mindenik, és az tiszt tartók, és kiket meg mondánk, tudni illik, mint az bánok, vajda, és az többi. Továbbá vármegye espánnya és ítílő mesterek, szolga bírák, és vicegerensek, az az képek beli emberek, és assessorok, az az szék ülők, az ő tiszteknek fel vételekor Király kezin, vagy a kit arra hagy, tartoznak meg eskenni. Azon képpen mint ott meg vagyon írva. De nádor espán, az ország előtt tartozik meg eskenni, LÁSZLÓ Király első Decretomának harminc harmadik részébe. Mert az nádor espán Király felől, ez országnak, és ez ország felől is Királynak törvént tehet ugyan ott. SZOLGA BÍRÁKNAK FŐ nemes népek közül való választásról Bírákat, szolga bíráknak kiket nevezünk, a fő nemes népek közül azokat válasszák, kiknek azon vármegyében vagyon lakások és jószágok vagyon, húszon öt gira alatt tartoznak fel vonni, hanem ha Király ő felsége vagy Királné asszony, vagy az prelátusok, vagy egyéb százlós urak tisztivel, vagy hó pínznek fel vételével mentenéjek magokat, vagy egyéb dologgal, hogy szünetlen az vármegyében nem lakhatnának, kik fel vévén, esztendeig tartoznak viselni, esztendő el múlva, öt esztendeig nem erőltethetik, ha az tisztet nem akarják viselni, pecsétek kedig legyen esméretes, LÁSZLÓ Király első Decretomának harminc negyedik részében. AZ KI ORSZÁG BIRÁIT vagy ítílő mestereket meg rútol Ország bíráit vagy az ő ítílő mesterit, vagy szék ülőket ha ki meg rútollya, hogy ő neki nem igaz törvént töttenek volna, és rajok nem bizonyéthatja, az hamis bírónak büntetését ő szenvedi. Ugyan azon bírákat, protonotariosokat, az az ítílő mestereket és assessorokat, vagy képek helyt, ha ki meg verné, vagy meg ölné, vagy vereséggel vagy halállal fenyegetné, vagy személyekben valami képpen meg bántanák, bizonság tétel róla lévén, örök hűtlenségnek büntetessen marad, LÁSZLÓ Király első Decretomának hatvan hetedik részében. Az fellyül meg mondott bírák, protonotariusok, és egyéb szék ülők, az mely törvént töttenek, ha Király elejbe megyén kérdésül, az törvénben ott lehetnek Király székiben, de nem szabad nekik hozzá szólni, LÁSZLÓ Király első Decretomának hetedik részében. Továbbá e felől meg mondott bírák mindenik minden népével, mikoron az ő perit láttyák meg, tartozik ki menni, és ítílő mesterek egyik és egy scribánál többet, az assessorok közé az székben nem helyheztethet, jól lehet a többit is be viheti, de azoknak veszteségben kell állaniok a házban, LÁSZLÓ Király negyedik Decretomának nyolcadik részében. TARTÁSNAK BÍRÁJA H a az úr ő maga, vagy képebeli ember munkájáért negyven pénzt vehet, az falu bírája kedig tizen két pínzt, LÁSZLÓ Király első Decretomának nyolcvan kilencedik részében. SZENT SZÉK BÍRÁI Bírák, szent szék bírái, ha valakit jószágért eleikbe idéznek, és az ügyet meg esmérvén jószágot keresésnek lenni, ha tovább mennek a törvínben ez ország bírái előtt, az jószágnak becsin maradnak, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának hatvan kettődik részében. A KÁPTALANNAK NAPI munkájáért mit kell adni ICáptalan vagy konvent hűsígnek munkájáért minden napra tizen két pínzt vöhet utában, LÁSZLÓ Király első Decretomának kilencven harmadik részében. KÁPTALANNAK BIZONSÁGA ICáptalannak, avagy konventnek bizonsága az törvénben szükség.
