Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

MÁTYÁS KIRÁLY HALÁLA után való károknak ítíletiröl ÍCárok, hántások és minden bosszúságok, kik Mátyás Király halála után lőttének, az hivatalok utánna, első octavan vagy rövid törvényen meg itíltessenek, LÁSZLÓ Király első Decretomának tizen hatodik, és harmadik Decretomának kilencedik részében. HADAKOZÓ EMBEREKNEK, akár egyebeknek kár títelekröl ICárokat akár hadakozók, akár egyebek, akárkik az önnen tulajdon dolgokba, vagy kösség dolgában ha kinek tesznek, az károsok ha nemessek leendnek, csak ő magok, ha kedeg nemtelenek, két fél szomszéggyával, károkról az espán előtt meg eskeggyenek, kiről az espán levelet aggyon, kiket Király udvarában be adván, minden bizonság nélkül, mind az kárról, mind az kölcsígről a káros embernek sentenciát [ítéletet] tegyenek, és levelet aggyanak az vármegye espánnyának, akiben az kár tevőknek jószágok vagyon, hogy az káros embereknek mind káráról, mind kölcsígiről igazat tegyen, ha kedeg az kárt idegen nemzet tötte, tehát Király tartozik igazat tenni róla, ha penig az káros emberek találtatnak hamisan esküttnek lenni, meg büntettessenek mint hamissak és hamis hitűek, és patvarosok, LÁSZLÓ Király első Decretomának 22. részében. KIRÁLYNAK, AKÁR MELYNEK haláláról ICirály halála valamikor történik, ha ki foglalást, ragadozást, égetést, fosztást és e féle gonoszságot tejend, örök hűtlensígnek függ alatta. Se Király, se ez egész ország gráciát [kegyelmet] vele ne tehessen. De örök parasztságnak igája alatt fekeggyék LÁSZLÓ Király első Decretomának 14. részében. HA KIRÁLYNAK MAGZAT NÉLKÜL holta történik ICirálynak magzat nélkül ha holta történik, kívül való orator, az az követ, az gyűlésbe be ne bocsáttassék, LÁSZLÓ Király harmadik Decretomának negyven ötödik részében. KILENCEDNEK KI adássáról lelencedet búzából, borból mind Király jobbágyi és mind Királné asszonyé, kerített várasoktól el válva, és mind az nemes urak, és az szokott akkor is ki aggyák. Az egyházi fejedelmek kedeg, és egyházi firfiak az tizedet vögyék meg először, az ő jobbágyoktól, az után az kilencedet. Ha kedig valaki ezféle ki szedésben külömben cselekednék, tehát az espán, vagy vice espán, Király nevébe, ez féle kilencedet ki szedessen, és hogy Király, Királyné asszony és egyéb urak, és nemessek jobbágyi, kinek más úr földén, szántássok, vagy szőlejek vagyon, ugyan azon uraknak, akki földén vagyon, az örökségnek el vesztése alatt, tartoznak az kilencedet, az akóval, és szokott ajándokkal meg fizetni. Ha kedig valaki e féle kilencedről, és akóról azt mongya, hogy szabadsága vagyon, hát e között is, és az földes úr között, ez ország bírái előtt, első octavan törvény szolgáltassák, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven hetedik és negyven nyolcadik, második Decretomának negyven harmadik, harmadik Decretomának negyven eggyedik részében. Kilencedet minden ember először fizesse meg, és az után az tizedet, LÁSZLÓ Király második Decretomának negyven harmadik részében. HA AZ KÁPTOLON, AVAGY KONVENT és Király embere hamisnak találtatik, annak büntetessenek móggya A. konvent embere, ki execucióra [végrehajtásra] megyén, barát legyen, ki pap és az execuciónak előtte tartozik megeskenni, azonképpen a Király embere is tartozik hat gira, és a kölcségnek fizetéssé alatt el járni, az neki hagyott dologban, mellyet az espán haladék nélkül meg vegyen rajta, kik tudni illik, mint az káptalan, és konvent embere, ha hamisnak találtatnak, mint hamis hitűek, tisztektől meg fosztassanak, és annak felette örök tömlöcre vettessenek, az Király embere kedig, mind fejétől, és mind jószágától, mind hamis hitű meg fosztassék. Szomszédoknak és határossoknak nevek relatoriában ne írassanak, mert minden executionak szomszédoknak, és határossoknak előtte kell lenni, LÁSZLÓ Király első Decretomának negyven harmadik részében.