Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

KÖVETKEZNEK MÁSODSZOR ANDREÁÉ KIRÁLY ARTICULUSSI ELLENE ÁLLHATNAK KIRÁLYNAK az nemessek, ha az ö szabadságokban ököt meg bántja ANDRÁS Királynak utolsó artikulussában seregnek ki viteléről ez országból Sereget valamikor Király ő felsége ez ország kivül az önnön tulajdon hasznáért ki akar vinni, ez ország beli urak akaratytyok nélkül nem tartoznak vele el menni, sem erőltetheti őköt, az tiszttartóktól el válva, és az kik erre az Király pínzit fel vötték, de ha történnék, hogy az ellensíg haddal vagy sereggel ez országra vagy határira jöne, és az Király tiszttartói és soldossi ellene nem állhatnának, akkor Király ő felsige kételen tartozik ország seregét fel venni, és ha Király ő felsége vagy nádor espán vagy ez ország kapitánnyá ez féle közönséges hadba személye szerint el megyén, hát az egyházi fejedelmek is és mind a százlós urak az ő százlojokat fel emelvín tartoznak vele el menni. De az ország határán kívül nem, az tiszttartóktól és soldosoktól el válva, ANDRÁS Király Decretomának hetedik részébe. KÖVETKEZNEK ALBERT KIRÁLY DECRETOMÁBÓL SZEDETT ARTIKULUSSOK EGYHÁZI TISZTRŐL Egyházi tisztet paraszt urak el ne foglallyanak ALBERT Király Decretomának tizenkilencedik részében. EGYHÁZI ÉS PARASZTI TEREHRŐL Egyházi személyek paraszt személyekkel perben egy más ellen, egy aránt való terhén maradnak, ALBERT Király Decretomának harminc negyedik részében. KIRÁLY PRÓKÁTORA ki mennyen az törvinböl ICirály prókátora ki mennyen az törvinböl, mikor az ő felsige perit ítílik, ALBERT Király Decretomának húszon eggyedik részébe. Ha kedig Király igasságával keresi, és meg nem bizonyíthattya Király igasságát benne, az jószágnak böcsin marad, ugyan azon ALBERT Király Decretomának húszon kettedik részébe. OK LEVÉLNEK BEVETÉSÉRŐL Oklevélnek be vetése eképpen legyen, ha a más felperes azt mongya, hogy levele vagyon, tehát egyszer terhe nélkül, kéccer kedig, az az, másod és harmad haladékot terehhel vehet, és be kelletik adni, mert több haladékra nincs reminsége, vagy ha az első be adásnak napjára el nem jövend, hát még két napot adnak neki, ha a másik terminusra is nem jövend, mégis egy terminust kell be tölteni, és ha az per jószág dolgáról indultatott, végének az után kell lenni, ALBERT Király Decretomának harmincadik részében. Ha kedig azt mongya a más fél, hogy az ő levele idegen kéznél vagyon, tehát annak meg keresésére egy esztendőt hadnak, kiben ha azon első terminuson elé nem adhattja, az pernek el kell végeztetni, ugyan azon ALBERT Királnak Decretomának harminc eggyedik részében. TISZTNEK ADÁSÁRÓL Tisztet mindenkor adhat az Király és elis veheti. ALBERT Király Artikulussának tizen harmadik részébe. AZ KI KIRÁLY ELŐTT személye szerint találtatik Valakit személye szerint Király előtt, nádor espán előtt, ország bírája előtt találnak, akár minemű üj hatalomról, mindjárást meg kell felelni, ALBERT Király Artikulussának húszon hetedik részébe. MÁS EMBERNEK SZŐLŐINEK elfoglalásáról Szolét, más emberét, ki az ő földén vagyon, ha ki el foglallya, három girával, foglallya el, más három girával, mind meg kell hasznával ereszteni az táblán.