Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

SZŐLŐKNEK BÖCSÜLÉSÉRŐL Szőlőknek böcsülísse, leán negyedben, dósban [hitbérben] és szentenciának [ítéletnek] terhének fizetéssében nem az szőlőnek tulajdonsága hasznával egyetembe böcsültetik. De csak a föld, ahol az szőlő fekszik, köz becse becsültetik, vagy hogy az paraszt ember, a kié a szőlő, hasznát ő veheti, vagy hogy még a föld is üres, őtet az szőlőnek birodalmából ki nem vetheti. De az szőlő, az ő igaz ára szerint becsültetik, ugyan ezent kell az irtovány rétről is érteni, azért itt ez aránt a Werbőczy Decretomából meg igazéjtatott, és meg jobbéjtatott az táblán. KÖVETKEZNEK KÁLMÁN KIRÁLY DECRETOMÁBÓL SZEDETT ARTIKULUSSOK KALMÁROKRÓL, KIK KERESKEDÉSSEL AKARNAK GAZDAGULNI ÍCalmárok, kik csak a kereskedéssel akarnak meg gazdagulni, két annye vámot fizessenek, az kik kedig csak élnek belőle, a régi szokott vámot fizessék meg KÁLMÁN Király Decretomának húszon kilencedik részébe. EGY H AZ I PAPOKNAK DÉZMA fizetéssekről Dézmát tartoznak fizetni papok, apáturok és egyházi személyek az Ő földi munkájokból KÁLMÁN Király Decretomának ötvened részébe. EGYHÁZNAK EL TULAJDONÉTASSARÓL Egyházat az urak közzül senki magának ne merjen tulajdonéjtani KÁLMÁN Király ötödik Decretomának hetven nyolcadik részébe. AZ MELY PAPOKNAK KÉTfelessigek volt Papok, kiknek két felessigek volt, vagy özvegyeknek, és meg vétkeztetteknek firjei minden egyházi jószágtól és méltóságtól meg fosztassanak, KÁLMÁN Király Decretomának hetven hatodik részében. AZ MEL Y PAPNAK FELESÉGE vagyon Pap, kinek felessige vagyon, senki oltárhoz ne szolgállyon, hanem ha a felessége engedi és tisztaságot fogad, külön helye legyen az felesiginek és életire gondot visellyen, az Apastalnak mondássá szerint, hogy úgy tárcsa magát felessége lévén, mintha ingyen sem volna, KÁLMÁN Király Decretomának hetven hetedik részébe. SZOKOTT PECSÉTRŐL Pecséttel, az az kivált képpen való szokott pecséttel, tudni illik, mind ki ki az ő pecsétivei régen is éltének, éllyen, mint meg vagyon KÁLMÁN Király Decretomának hatvan kilenc és hetven részében. AZ MELY PEREK SZENT SZÉKET illetnek Perek, kik szent széket illetnek, meg magyaráztatnak KÁLMÁN Király Decretomának negyven harmadik, negyedik, negyven ötödik és negyven hatodik részében. Az mint MÁTYÁS Király Decretomában is, kit Artikulusnak híjnak. Ide hátra ezen kezel meg íratván tizen ötödik részében, ha meg keresed, meg találod. FELETTÉBB VALÓ HALADÉKOKNAK el vágásáról Haladékok, felettébb valók a perben, el vágattassanak KÁLMÁN Király Decretomának negyven kilencedik részébe. HAMIS HITÖKRŐL ííamis hitű soha tanúba ne vetessék, KÁLMÁN Király Artikulussának húszon negyedik és hatvan hatodik részébe. KÖVETKEZNEK SIGMOND KIRÁLY DECRETOMÁBÓL SZEDETT ARTIKULUSOK: ARANYRÓL ÉS EZÜSTRŐL Arany és ezüst valahol találtatik, a Király kamarájára vitessék el adni, SIGMOND Király kisebbik Decretomának tizen negyedik részében.