Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ JOBBÁGYOKNAK ÉS NEMTELEN szolgáknak mikíppen itílnek hitet Titulus XXVII. HA AZ PER AZ JOBBÁGYOKNAK, AVAGY NEMTELEN SZOLGÁKNAK IKTATÁSÁRÓL Király udvarában hivatalnak általa, avagy az vármegye espánok székin idézésnek általa indultatik és az ő földes ura elejbe (hogy azok felől az panaszolkodónak és peresnek törvint tegyen) az bíró által hátra bocsáttatik és a fel peres az törvínnek szolgáltatásakort az al peresek ellen három kérdező leveleket mutat, és az levelek azok ellen való elő vetett dolgot tagadangyák, tehát minden al peres jobbágynak, avagy nemtelen szolgának, kit iktatni hattak az ő maga meg mentésére az ő dia szerint, hozzá hasonló negyven emberrel, az az parasztokkal és nemtelenekkel kell hitet vetni, de ollyakkal, kik jó hírű és tisztessígbeli szemílyek. Mert minden paraszt, kinek jószága nincs, az ő hitivei egy forintot vehet, ki száz pínzt tészen, és nem többet, és következendő képpen senkit sem menthet fellyebb meg annál, sem nem kárhoztathat. De az büntetendő perekben külömben vagyon, a mikoron valamely gonosz tévőnek fejére eskesznek. Mert akkoron nem az dia, de az büntetendő bűnnek érdeme terheltetik meg. Ha kedeg két kérdező levelet hoz elő tehát huszad magával. Ha kedeg csak egy kérdező levelet hoz elő, tized magával való hitet kell neki vetni, hasonló parasztokkal (mint fellyül meg vagyon) és az illyen hitet az nemessek és egyéb jószág tartó emberek ellen. Mert ha az nemtelenek közt és parasztok közt szolgáltatik az törvin, tehát a helnek és a házának, ahol az al peres lakik, annak móggya és szertartása tartatik meg. Az kérdező leveleket kedeg eresed mindenkor azokat, kik Király levele által való parancsolatból vagy bíráknak levele által való kérésekből bizonság helyeken, vagy ez ország nemessinek gyűlésekben kelnek, mellyeknek tellyessíggel való erejek vagyon. A mely levél kedeg csak az peresnek kérésére vármegye székin kél, csak rísz szerint tart erőt. De maga ezt eszünkbe kell vennünk, hogy ha a fellyül meg mondott törvén tételnek idejekort az al peresek a fel peresnek keresetit, az kit ő ellenek elő vett, tagadangyák, és az ő szomszédinak bizonságával, avagy egyéb tanúsággal bűnteleneknek és ártatlanoknak akarnák magokat jelenteni, és menteni, és az fel peres ez féle bizonságot nem akarna venni, de az be adott kérdező levélnek ereje szerint az birótól törvint kíván szolgáltatni, tehát az illyen dologban az al peres hiti, mely az kérdező levélnek erejével le tennie itíltetnek, csak felére száll, mikíppen ez e szokás, még az nemessek törvényében is meg tartatik. De maga közönsíges vélekedéssel és nyilván a nemesseknek valahány személlyel Király udvarában vagy vármegye székin hitet itílnek, a paraszt szolgáknak is és a parasztoknak is annye magokkal kell meg eskenniek. És hogy ha a nemes az köz tudománnak utánna meg eskeszik, a parasztok es meg menekednek, kik az ő jobbágyi és szolgái. Ha kedeg perit el veszti, az paraszt jobbágyi és szolgái es el kárhoztatnak. WERBŐCZY harmad Decretomának húszon hetedik részében. PARASZTOKON VALÓ adósságokat és károkat, kiknek marhájok és öröksígek nincs, mint kell meg venni Titulus XXVIII. HoGY HA VALAMELY PERES, VALAMELY PARASZTOT AZ 0 DIÁN, AVAGY KÁROKNAK, vagy adósságoknak meg fizetésén törvénnek rendi szerint meg marasztja, és az parasztnak sem ingó marhája, sem kedeg öröksíge nincs, hogy az marattságról elég tételt tehetne és meg fizethetné, tehát az parasztot, akki meg maradott a kippen, az ő földes ura tartozik fogva az peres kezébe adni, mely peres tizen ötöd napig (ha azonközbe és addiglan az parasztval meg nem egyenesedhetik) a parasztot az ő tömlöcében tarthatja, de semmi nyomorúságot testében dia által rajta nem tehet, de vízzel kenyírrel, azon közbe meg kell látogatni. Mely peres féltől és annak fogságától ha az idő közbe magát meg nem szabadéjthatja, tehát az fel peres a parasztot szolgálatra még sem adhatja, hanem meg esketteti, hogy minden héten valamit munkájával kudolásával lelhet, mind addig, a míg az ő adósságát meg telleséjtheti, harmadát az ő peressének híven be szolgáltattya és úgy tartozik szabadon el bocsátnia. Ha penig meg nem akarna eskenni, és az terhet magára nem akarná fel venni, vagy talántán az szabadságot vévén, valamikíppen az ő peressét meg csalná, tehát az ő peressé az parasztot mindenütt meg foghattya, meg temlecezheti és szolgálatban ejtheti mind addig, a míg a díjot, kárt, adósságot kételensíggel meg fizeti, azt a mit szabadságában meg fizethetett volna. Ugyan ezen törvint ércs a nemessekröl is, kik szegínyek és diókon, káron és adósságon marattak, és ingó marhájok avagy öröksígek az elég tételre nem találtatik, még szemílyében is meg foggattassék és a bíró által az elég tételre készeréjtessék. Mint az parasztokról is meg mondatott, és az mint innét fellyül ez Decretomnak második ríszíben is az sentenciáknak rendiben kevés beszéddel meg jelentvén vagyon. Az adósságnak kedeg nevekedését mint akki két annyira köti magát, senki meg ne ítíllye, még ha az bíró tenné a fizető napot is, WERBŐCZY harmad Decretomának húszon nyolcadik részében. PARASZT EMBEREKNEK INGÓ marhái és indulatlanok fiak és leányok közt mikíppen oszlassanak meg Titulus XXIX. PARASZT EMBER HOLTA UTÁN FIAI ÉS HAJADON LEÁNYI ATTYOK JÓSZÁGÁVAL egyenlő kippen osztoznak, mind indulóval, mind indulatlannal. De ha az leán az ingó marhából ki házaséjtatik, tehát az őstől maratt marhából egyenlő részt vészen. Az atyai marhából kedeg az attya az ő tisztessígének rendi szerint ki házasíthatja és annak