Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ POLGÁROKRÓL, akkiknek más földin vagyon öröksígek Titulus XVIII. TOVÁBBÁ MIND AZ FELLYÜL MEG MONDOTT VÁRASOKNAK, MIND kedeg akár mely egyéb várasoknak polgári, mellyeknek más embereknek földein és határin vagyon öröksígek, az jövedelemről, ki ez féle öröksígből az földes uraknak jőne, az földes urak akarattya ellen és azok nem engedvén szabadossá nem tétethetnek, és az jövedelemnek fizetéséből ki nem vétethetnek. Sőt inkább az öröksíg felől ugyan ott az földes úr előtt minden panaszolkodónak és peresnek tartoznak törvint állani, és az törvínnek engednie. És ha az öröksignek, avagy az határnak színin, a hol az öröksígek vadnak, vétket tesznek, még az ollyan véteknek okáért is ugyan ott az törvínnek állania készeréjtetnek, WERBŐCZY harmad Decretomának tizen nyolcadik részében. AZ VÁRASOK, JÓSZÁGOK felől mikíppen tartoznak törvínnek állania Titulus XIX. TOVÁBBÁ HOGY MINDEN SZABAD ÉS EGYÉB VÁRASOK, AZ KIK AKÁRMI nevek alatt jószágot bírnak, ez féle jószágokért ez ország rendelt bírái ítíletinek és bíróságának az nemesseknek hasonlatosságára mindenkor tartoznak engedni. És ha az nemesseknek, avagy az ő alatta valóknak az ő illyen jószágokból valami károk, ártalmak és egyéb gonosságoknak nemei hatalmasói tétetnek, tehát az illyen gonosságokért és hatalmas cselekedetekért az bíró és az eskütt polgárok mind az kösséggel mindenkor az sérelmes és kár valott fél által az Király udvarába hívattathatnak. Avagy ha az fél úgy akarja, az vármegye székire, a hol az jószágok helheztetvén vadnak, idézheti, és perben foghatja. Ez féle pereknek dolgában kedeg mikíppen kellyen el járni, és minemű sentencia hozattassék, az mi derék Decretomunkban nyilván meg vagyon, mely dolognak esméretírt, hogy itt ez helyen is nyilván legyen meg magyaráztatván, azon dologról való szerzett articulust ígyikkínt hozzá töttem. Mely ezkíppen kezdetik el, hogy az szabad várasok, tudni illik, Buda, Pest, Kasa, Poson, Sopron, Bártfa, Eperjes, Nagy Szombat, Lőcse, Gerec [Zágráb] és mind egyéb szabad várasok és azoknak lakói, az nemesseknek és jószág tartó embereknek valami bosszúságokat, avagy károkot hozván, ha az illyen váras, avagy lakója és polgára, a ki kárt és bosszúságot teszen, valamely vármegyében faluja és jószága leend, és abból az jószágból nemesset meg sért, vagy meg károséjt, tudni illik, ha ez illyen sértések, avagy kár tételek kissebb hatalomnak lennie esmértetnek, tartozzék annakokáért az vármegyében, a hol az jószág vagyon, az espán előtt törvénnek állania. Ha kedeg az illyen varasnak avagy polgárnak valamely vármegyében jószága nem lészen és az nemes ember, avagy valamely jószág tartó ember az kiváltkíppen való szemíl ellen, avagy csak bizonyos szemílyekkel és nem mind az kössíggel, avagy az egész várassál peri lészen, tehát az illyen nemes és jószág tartó ember tartozzék az ő perét az varasnak bírája előtt követni és keresni. Ha kedeg az illyen nemes és jószág tartó ember mind az egész váras ellen, avagy viszontag, az egész váras az nemessek ellen, és egyéb jószág tartó emberek ellen valami pert nagyobb hatalomnak okáért, avagy jószág dolgáért igyekeznek indéjtania, tehát az illyen per az Király kípe előtt, törvin szerint való hivatallal, arról lévén intessék, és törvínnek rendi szerint végeztessék el. És hogy ha valamely fél ez illyen perben egy más ellen, a törvínnek folyássában a Király kípe előtt valamikíppen meg fogyatkozik, és meg győzettetik, ha az illyen per jószág dolgát illetnie esmértetik, tehát az illyen fél ne nagyobb terhén, hanem csak két száz forinton maraggyon. Ha kedeg ez féle per esmértetik nemes embernek házára menéséről, meg fogásáról, meg veréséről, meg sebhetéséről, és meg ölésséről, lennie és azt illetnie, tehát ez féle hatalom tévők capitalis sentenciával [halálos ítélettel], és minden jószága és marhája vesztésével kárhoztassanak, mint hogy ez ideiglen is meg tartatott. A féle dologban kedeg, melyben valamely polgár valamely úr alatt, avagy nemes ember alatt ez országban szőlője vagyon, avagy más egyéb öröksíge, és az úrnak, avagy az nemes embernek illyen határában valami vétket tészen, vagy valakit meg károséjt, az illyen dologban azon polgár tartozzék azon földes úr előtt, a ki alatt az öröksíg vagyon, törvínnek állania, WERBŐCZY harmad Decretomának tizen kilencedik részében. AZ POLGÁROK A nyilván való gonosz tevőköt mikíppen büntethetik meg Titulus XX. ToVÁBBÁ AZ POLGÁROK LOPÓRÓL, LATROKOT, GYILKOSOKAT, HÁZ ÉGETŐKET és egyéb féle nyilván való bűnösököt az ő érdemek szerint törvénnyel meg feddhetik és meg büntethetik, de maga taglani senkit nem. Az nemesseket kedeg az vétek helyének kívüle sem meg fognia, sem kedeg vélekedésnek okáért halálra vetnie nem engettetik. Annak okáért ha valamely váras, ügy mint az kössíg, valamely nemes embert igaz ok nélkül meg ölet, tehát nem mindnyájan eggyenkint az polgárok, de csak az bíró és az esküttek esnek capitalis sentenciába. Kik mind marhájokot, öröksígeket el vesztik, mind a tulajdon önnen szemílyekre való ríszek kik jutnának. Kinek két rísze a Királyé, mint földes uroké, harmad része kedeg az peresé. Az várasoknak kedeg minden több törvéninek, szabadságok és szokások az ő privilégiumokban meg vagyon írván, mely privilégiumoknak kívüle és az ő határoknak kívüle minden dolgokban ez Magyarország törvényének és szokásának alája vettetnek, WERBŐCZY harmad Decretomának huszadik részében.