Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
POLGÁROK KÖZT VALÓ öröksignek uraságába mikippen kel be menni Titulus XIIII. TOVÁBBÁ HA AZ FELLYÜL MEG MONDOTT BIRÓ ELŐTT, ÉS ESKÜTT polgárok előtt valami öröksígről, tudni illik, házról, majorokról, kertekről, halastókról, avagy szőlőkről vallás lészen, tehát szüksig, hogy ez féle öröksignek vivője azoknak uraságába és birodalmába, mellyekbe be akarna menni, és magának akarna tulajdonéjtani, tehát azokba való be menése két eskütt polgár előtt legyen, akkiket arra választnak. És ha valaki ellenzi, tizen ötöd napra az bíró és eskütt polgárok előtt, az ő ellene mondásának okát kell adni. Ha kedeg ellene mondó nem lészen, tehát az, a kinek az el adás és a vallás tétetett volt, az öröksignek uraságába és birodalmába bátron és szabadon be mehet. És ha valamely ember annak utánna azokhoz valami igasságát remílendi, osztán egy egész esztendeig és egy nap, ha akarja, titkon avagy nyilván ellene mondhat. Mert ezen kívül, ha nem ellenzi, az ő törvényének ereje meg aloszik. Azért nyilván való ellene mondásnak láttatik, ha az öröksignek bíróját, az az azt, a ki az öröksígét bírja, annak okáért perben löli, és az fellyül meg mondott eztendeig az pernek folyása és eredeti az ő bírája előtt el kezdetik. Titkon kedeg úgy mongyon ellene az el adásnak, hogy az bíró előtt, vagy kedeg az eskütt polgárok előtt törvin szerint való szokott titalmakat eztendeig és egy nap az öröksigekről tegyen, és az város könyvébe be jegyeztesse, hogy az titalomnak el múlatása által, avagy el hagyása miatt prescriptio, az az idő múlás ne jőjön benne. WERBŐCZY harmad Decretomának tizen negyedik részében. TÖRVIN SZERINT VALÓ idő múlásról, mely az polgárok közt szokott meg tartatni Titulus XV. EL IDEGENÉJTETT JÓSZÁGRÓL VALÓ IDŐ MÚLÁS REGENTEN AZ VÁRASBELI polgárok között tizenkét esztendőt tartott, mostan külföldi módra esztendőt s egy napot tart. De maga minden eztendőn tilalmat tevén, csak hogy az tilalom tétel az eztendőt el ne múlassa és az váras könyvibe be jegyzéssé, mind az pernek kezdetéig az idő múlást ki rekesztheti, az az, ha minden eztendőn tilalmat tészen, az esztendőt el nem haladván, soha idő múlás az dologba nem telik, de ha az eztendő egy napot el múlattya, ügye mellől el marad. Ha kedeg a bíró, avagy az eskütt polgárok, akkik előtt az tilalom tétel lött, talántán gyűlölsígből, avagy haragból, avagy kedeg egyéb akármi okokból ez féle tilalmat az protocolonba, az az váras könyvébe be nem jegyzetik, avagy tilalom levelet nem akarnának ki adni, tehát a tiltó, ez ország bírája előtt, vagy egyéb bizonyos helyekben tudománt tehet az bíróra, csak hogy az tudomán tétel (a hol szüksig lészen) nyilván meg bizonyéjthassék, WERBŐCZY harmad Decretomának tizen ötödik részében. POLGÁROK KÖZT VALÓ öröksígbe minden hozzá tartozandójával mint kell be menni Titulus XVI. HA VALAKI VALAMI ÖRÖKSÍGÉT VÉSZEN MIND AZ Ő HOZZÁ TARTOZANDÓ birodalmával, az polgárok között, tehát elég lészen ez test szerint való fő helt el foglalni, abba bele menni és magának iktattatnia. Mert az öröksignek fő helét el foglalván, annak hozzá tartozandó is el foglaltattatnak lennie értettetnek. Az hozzá tartozandóknak nevezetivei kedeg mindenek be fogattatnak, az kik ez féle test szerint való fő öröksíghez törvén szerint avagy az varasnak szokásából illenie esmértetnek. Ha nem ha talántán az el adásnak és az meg vételnek általa a hozzá tartozandókból valami kiváltképpen meg jelentvén ki vétetik, és meg tartatik, WERBŐCZY harmad Decretomának tizen hatodik részében. AZ POLGÁROKNAK adósságiról, hol minden bizonság meg fogyatkozik Titulus XVII. TOVÁBBÁ HA VALAMELY AZ POLGÁROK KÖZZÜL ADÓSSÁGNAK miatta valaki által perben vonyattatik, és az fel peres az adós polgár ellen semmi bizonságot elő nem hozhat, tehát az polgár, az szabad várasoknak régi szokások szerint csak az önnön szemílyének esküvésével meg mentheti magát. WERBŐCZY harmad Decretomának tizen hetedik részében.
