Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
SZABAD VÁRASBELI polgároknak perek az Király tárnok mestere elejbe miképpen bocsáttatnak Titulus X. TOVÁBBÁ KEDEG NÉMELY VÁRASOKNAK POLGÁR MESTERI, NÉMELLYEKNEK ismég eskütt bírái, polgári, és tanácsi vadnak, kiknek ítíletivel minden perek, az ő várasbeli lakójok közt és egyéb külső embereknek peri is, azok közül talántán valamellyik ellen, kik támattanak, meg hányatnak vettetnek és el vígeztetnek. Annak utánna kedeg az ő ítíleteken meg nem elégedett félnek ingerlésére az pereket, kiket ő köztük meg ítíltenek, először tárnok mester székire, az után Király személyére bocsáttyák. Holott csak a polgárok és az tárnok mester sentenciáját láttyák meg, ha jól vagyon avagy nem, az két félnek minden fogásit hátra hagyván. Hanem ha történet szerint olyat mondanának, ki az dolognak magyarázattyára szüksig volna. Mert ez illyen dologban mind az két felet meg kell hallgatni, WERBŐCZY harmad Decretomának tizedik részében. AZ SZABAD VÁRASSOKNAK periben miképpen kell új itiletet kírni Titulus XI. SzABAD VÁRASBELI POLGÁROKNAK PERE, HA KIRÁLYKIPE ELŐL valami függő dologért, vagy valami cikkelyírt, a polgárok elejbe hátra bocsáttatik, ha valamely fél az polgárok látásával meg nem elégedik, másszor nem bocsáttyák tárnok mester székire, hanem igyenessen mindjárt Király kípire, a honnat hátra küldték volt. De ha mely fél az illyen sentenciával meg nem akar elégedni, még másod vagy harmad sentencianak utánna is, ki Király kípe előtt lött, az ő dolgát fel indéjthatja új ítílettel, de ugyan azon bíró előtt, a ki előtt az per indéjtatott volt. De ha az el veszti, a ki először el vesztette volt, kérdést vött volt, és új ítíletet is vett benne, tehát az után soha nem veheti, de ugyan azon bíró előtt örökké való veszteséget vetnek neki. Azon képpen az más fél is, a ki először meg nyerte volt, ha az új ítíletben el veszti, ő is új ítíletet kírhet, és azonkíppen mindéltig veszteg kell hallgatni, tovább nem mehet az perben. És egyik fél sem kírhet az után új ítíletet, sem kedeg az pert nem apellálhatja. Mert mindenik fél az új ítíletet eccer eccer kírte, és ugyan azon perben másodszor való kírés nem lehet. Az appellációk kedeg minden polgári törvényekben az ő vége szakadások után az ő privilégiumok szerint az Király tárnok mestere székire és Király képe elejbe mindenkor meg lehetnek. Mert másképpen az appellaciónak tehetsígét meg tagadván, a szegínyek a hatalmasok ellen engedelemből, avagy ajándékkal meg romlottak, gyakorlatossággal az ő igasságokban el vesztetnének. Az féle büntetendő perekről külömb, kik főnek büntetésére avagy halálnak kárhoztatására mennek. Mert azoknak appellációjoknak nincsen helyek, hanem ha talántán az bűntelent mindenestől fogva vakmerő ítílettel igyekeznének halálra adnia. Mely dologban az bűntelennek attyafiai mindjárást Királyhoz folyamodhatnak és az pert oda vonhatják. Továbbá ha ez féle polgári pereknek folyássinak előtte, avagy azoknak hátra bocsátása után az prókátornak beszédét, avagy feleletit szüksig lészen meg hínia, tehát az ítílő széknek bírája szokását meg tartván, akki előtt az felelet lött volt, ismég meg hívattathatik, WERBŐCZY harmad Decretomának tizeneggyedik részében. KÍVÜL VALÓ TANÚRÓL az polgárok közt kik be nem vétetnek Titulus XII. KlVÜL VALÓ TANOK, AZ POLGÁROK KÖZÖTT ÖRÖKSIG FELŐL be nem vétetnek. De adósság felől és egyéb dolog felöl akár mi légyen a ki az ő határokon kívül lészen, jó hírű, és tisztessíg beli ember, akár ki légyen, bizonságra szokott elő bocsáttatni, WERBŐCZY harmad Decretomának tizenkettődik részében. AZ BIRÓ ÉS ESKÜTT POLGÁROK előtt leendő vallásokról Titulus XIII. VALLÁSNAK POLGÁROK KÖZÖTT, AZ BIRÓ ELŐTT, VAGY KÉT ESKÜTT polgár előtt, ő köztök és az ő határokban, minden jószágról, mind indulóról, mind indulatlanról mindenkor ereje vagyon. Egyebütt valónak kedeg nincs. WERBŐCZY harmad Decretomának tizen harmadik részében.
