Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
KIRÁLY UDVARÁBA mikíppen bocsáttassanak az perek az vármegye székiről. És ugyan azon székben való prókátor meg hívásról Titulus VI. KlRÁLY UDVARÁBÓL VALÓ PERNEK HÁTRA BOCSÁTÁSA UTÁN ÉS AZ rendelt bíráknak jóvá hagyások után, ha az meg győzött fél által az perben új ítélet kérettetik, avagy prókátor hívás lészen, és annak utánna akár minemű ítélet az espánok vagy vice espánok és szolga bírák által szolgáltassék, és akár minemű sentencia hozattassék, de maga annak utánna nyilván való meg hányás vetésért az pert az Király udvarába, még ez féle új ítíletnek erejével is nem kell bocsátnia. Ha kedeg az más fél meg fogyatkozik, tudni illik, kinek számára ez féle per, az fellyül meg mondott Király udvarába még nem vitettetett, és nem bocsáttatott volna, azt a pert jobban való meg látásnak és hányás vetésnek okáért az Király udvarába veheti. Az prókátor meg hívás kedeg vármegye székiben három forinttal lehet, kinek két rísze az espáné, vice espáné, és szolga bíróé, az harmad rísze kedeg az peresé, ugyan azon bírák előtt, vagy ő közzülök valamellyik előtt lehet, de ha Király udvarába vitettetik a per, és ott az espán, vice espán és szolga bíró sentenciáját jóvá haggyák, az meg hívás terhe meg kettőztetik és hat forintra vétetik, WERBŐCZY harmad Decretomának hatodik részében. MINEMŰ PEREKNEK kell Király udvarából viszontag az vármegye espánok elejbe bocsáttatnia Titulus VII. PEREK, KIKBEN BÍRSÁGOK LESZNEK, KIRÁLY UDVARÁBÓL AZ KÉRDÉSRŐL ismég hátra bocsáttatnak az vármegyére, az igaz titelre, tudni illik, mint küssebb hatalom, szék törés, nyelv válcság, kikbe az bíráknak is részek vagyon, akkikben kedig semmi bírság nincs, tudni illik, mint jegy ruha, ajándok, szalagos, ugyan azon Király udvarából ki bocsáttatnak az igaz titelre. De a mely perek Király udvarába kezdetnek minden folyássával és minden terhével, eggyik bíró elől másik elejbe bocsáttatnak. Jegy ruha felől, való perek kedeg és ajándok felől, avagy szálogos jószág felől, száz forintnak felette kik vadnak, vármegye székin meg nem ítíltethetnek, WERBŐCZY harmad Decretomának hetedik részében. AZ SZABAD VÁRASOKRÓL ÉS azoknak közönsíges állapattyáról Titulus VIII. Az SZABAD VÁRASOKRÓL IS KEVÉS BESZÉDDEL SZÓLLOK, AZÉRT MEG ÉRTVÉN, hogy az váras mondatik úgy mint polgároknak eggyessíge, avval, hogy népnek sokasága legyen együvé gyűjtetvén. Az váras kedeg az házaknak és uccáknak sokasága és környül szüksiges kőfalokkal és ahhoz való segítsígekkel avagy erőssígekkel meg keréjtetett és tiztessíges jó életre szabadságossá tétettetett. De miért ez polgároknak sokasága egy közönsíget jelent. És ez illyen egész közönsíg miképpen helyeknek helyheztetésével, azonképpen privilégiomoknak és szokásoknak külömbsigivel magában külömböz. És az szabad várasok közzül némellyek vadnak personalis presencia [királyi jelenlét] birodalma alaatt, mint Székes Fejérvár, Estergom, ez Lőcse, Némellyek kedeg, ez országnak régi szokása szerint tárnok mestere alatt, mind Buda, Pest, Kassa, Poson, Nagy Szombat, Sopron, Bártfa, Eperjes, WERBŐCZY harmad Decretomának nyolcadik részében. HOGY AZ SZABAD VÁRASI polgárok az ő diókban az nemessekhez egyenlők Titulus IX. Ez FELLYÜL VALÓ SZABAD VÁRAS SI POLGÁROK DIÓK SZERINT EZ országi nemessekhez egyenlők, de egyéb szabadságokban különböznek. Mert az polgároknak bizonságok és az ő várasokon kívül és határokon nemessek mellett elő nem vétetnek, sem kedeg kárnak, avagy adósságnak meg nyerésére az ő várasokon kívül egy egy forintnál többre eskennie nem éreztetnek, WERBŐCZY harmad Decretomának kilencedik részében.
