Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

levelet adni, jelesben ha ki újólag Király igassága nevivel meg kérvén az jószágot magának akarná venni. Mert efféle Királ igasságával kért jószágnak perire az perben állónak tartozik az bíró szokott törvin folyást adni. Ha nem ha az al peres azt mondaná, hogy efféle perbe álló ellen ő nekie menedéke, avagy egyéb levele volna, kinek elő hozására az bíró egy törvin napot tartozik engedni. De a fel peres között az immáron be adott levelekből törvin szolgáltathatik. De a mely per szálogos jószág felől, vagy jószágnak foglalása felől vagyon, senki az ollyan perben be nem állhat, hogy az jószágnak öröksígét magának tulajdonítaná. Mert az törvínhez és az igassághoz nem illendőnek láttatnék, hogy az, a ki az ő jószágát szüksíginek okáért készeréjtetvén, másnak ideiglen szálogba kötötte, és hogy az perlés közbe az ő jószágának uraságából más által, kivel annak előtte ez eránt semmi közi nem volt, örökké ki rekesztetnék. Avagy valamely embernek kezéből hatalmasul ki foglalt falu, és az falu el foglalás felől való támadott perben nem annak kezében, a honnat el foglaltatott volt, de másnak adatnának bíratnia, WERBŐCZY másod Decretomának nyolcvan negyedik részében. AZ FEL PERES HA A pert el haggya a ki az perben be állott, mehet é az után tovább az perben vagy nem Titulus LXXXV. DE MIÉRT HOGY GYAKORTA SZOKOTT LENNI, HOGY IMMÁR AZ BÍRÓ ÁLTAL fel vétetett perben, mely per az két fél közt támadott, és immár mind az két peres fél által még az ok levelek is elő hozattatván, minak előtte az két fél közt az el végezett utolsó sentencia ki mondatnék, mikoron immár három avagy nigy felől is valaki a perben be állott volna, és az kiváltképpen való peres felek, tudni illik, az fel peres és az al peres, vagy az önnen tulajdon indulattyokból, vagy az ő attyokfíai és baráti tanácsából jó közbe járásnak általa egyenessígre és békessígnek eggyessígire jőnek, az pernek és annak továbbá való folyásának mindenestől fogva vígét vetvín. Honnat kérdettetik, hogy az a ki az perben be állott az al peres ellen, abban az perben (ellene nem állván, a fellyül meg mondott egyenessígnek, kit az fel peressel tött, és meg erőséjtett) mehet e tovább, avagy nem, és az al peres tortozzék í annak szorgalmaztatására felelni, akki az perben állott, és levelet elő hozni, avagy az levelekből, mellyek az fel peres ellen az al peres által elő adattak volt, az be állottnak lehet e törvénye és vígső sentenciája. Azt mondván arra, hogy ha az fellyül meg mondott igyenessíg az két kiváltképpen való peresek közt, tudni illik az fel peres közt, és az al peres közt az bíró által ki mondatott végső sentencianak előtte meg lészen, még ha immár mind az két fél által levelek hozattattanak volna elő is, többször az perben a be álló tovább nem mehet, és az al peres sem tartozik az be állott ellen annak utánna a perben felelni. Mert az fundamentum el esvén, tudni illik, az fel peres szüksig, hogy minden egyéb rajta való épéjtmények is el essenek és el szakaztassanak. De maga ha az egyenessíg az ki mondatott és el végeztetett sentencianak utánna lészen, mind az felek közt, tudni illik az fel peres és az al peres közt, és az perben álló közt, mikoron immár az peres jószágból az be állónak is egyenlő rész, vagy jegy ruha, vagy negyed rísz, avagy talántán szálogos jószág ítíltetett volna, vagy kedeg csak levélnek elő hozása ítíltetett volna az al peresnek, az perbe be állott ellen, e képpen még az fő fel peres az pert el hadná is, mind az által azért az be álló az törvínnek végezése szerint az perben tovább mehet, WERBŐCZY másod Decretomának nyolcvan ötödik részében. AZ PEREKNEK FOLYÁSÁBAN mely bírságok szoktanak gyűjtetni, mikíppen kell ki szedni Titulus LXXXVI. BÍRSÁGOKNAK KÉT RÉSZE, KIK AZ TÖRVINBEN TÖRTINNEK, mindenkor az bíróé, harmad része az peres félé, és hosszú perekben minden girát ugyan ottan az székben kísz pínzzel, egy egy forinttal, ha kedeg pínze nincs, és az bírót inti, hogy emberit bocsássa böcsülni, marhájából két két forinttal. Ha kedeg a bírót meg nem kínállya, és az bíró igaz tételre ki bocsát minden girát négy forinttal fizet meg. Mert minden hosszú perek négy octáván szoktak el végeztetni, kiben az bírságok csak eggyenkínt gyűlnek, és meg nem kettőztetnek, hanem csak az harmadik hivatalban, mely csak egy köz hivatalból, avagy kínálásból származik. Mert első octáván az al peres ha meg nem jelenik, három girán marad, és az fel peres mind annak meg fizetésére, mind az perben el járásra ismég rá hía, és az másod hivatalnak neveztetik. Ha másod hivatalra sem jő, ismég három girán marad, és az első három girának meg nem fizetéseírt két annyin marad. De az köz iktatásban, vagy határ járásban csak egy egy bírság esik rövid pernek folyássában, ha az al peres rá nem jő három girán marad. Ha kedeg jobbágyit elő nem állatja, kiket hattak volt, mindenkiírt egy egy girán marad. Az fel peres penig, ha Király törvényében meg nem jelenik, hat girán marad, és ez féle bírság fizetésben minden girát az székben, bírója előtt egy egy forinttal tehet le. Ha kedeg igaz tételre megyén, négy forinttal. Ha penig az al peres akár marhával is meg fizetheti ez féle bírságot, az böcsülésnek rendi szerint, WERBŐCZY másod Decretomának nyolcvan hatodik részében. AZ DECRETOMNAK másod részének vége.