Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

MI LEGYEN AZ PRÓKÁTOR meg hívás, és hol kell lennie az meg hívásnak Titulus LXXIX. MERT AZ ÚJ ÍTÍLETNEK PERIBEN ÉS DOLGÁBAN AZ PRÓKÁTOROKNAK meg hívása gyakorta következik. Azért az prókátor hívás nem egyéb, hanem valamely szószólónak, annak akaratja nélkül, a ki prókátort vallatta, a bíró előtt való feleletit hátra vonni. És minden prókátor hívásnak az bíró előtt kell lenni, a mely bíró előtt lött az felelet, kit meg vonzón, vagy azon bíró embere előtt. Ha kedeg más bíró elejbe bocsáttatik a törvin, tehát ugyan azon bíró előtt, vagy annak embere előtt kell az meg hivatalnak lenni, akki előtt az per függ, WERBŐCZY másod Decretomának hetven kilencedik részében. AZ PRÓKÁTORNAK feleleti miképpen és micsoda terhhel hivattassék meg Titulus LXXX. PRÓKÁTOR HÍVÁS HOSSZÚ PERBEN JÓL LEHET FELELETNEK ÉS VALAMI deliberációknak [határozatoknak] és közbe szólló sentenciáknak [ítéleteknek] utánna is meg lehet. De maga az el végezett sentencianak előtte és míg az per függ, addig kell lenni. Rövid perekben kedeg, kit insinuációnak általa kezdnek, és egyéb perekben is, kiknek csak egy terminusok vagyon feleletre, még az el végezett és ki mondott sentencianak utánna is minden peres prókátorát meg híhattya, vagy hogy az napon, mely nap a sentencia ki mondatik, minden peres, minden terhe nélkül és nehéssége nélkül prókátorát meg híhattya, az után osztán mind az octáva, vagy brevis míg tart (az leg utolsó naptól el válva) mindenkoron kissebb terhel, tudnia mint hat forinttal. Az után osztán, az octáva ki telvín nagyobb terhhel, tudni illik ötven girával, két száz forintot ki tiszen. Az leg utolsó napot úgy ércs, hogy ha csalárdsággal cselekednék, ez meg hívással, ez okkal, hogy az prókátor hívással azt a terminust el múlathatnája, hogy a más felet az törvínnek hosszabban való vonásával háborgatná. Mert egyéb képpen az napon kell lenni, a prókátor hívásnak is, mely nap az sentencia ki mondatik, WERBŐCZY másod Decretomának nyolcvan részében. PRÓKÁTOR MEG hívás két képpen szokott meg hívatni Titulus LXXXI. PRÓKÁTOR MEG HÍVÁS KÉT KIPPEN LEHET, ELSŐ MÓDON AZ PERNEK folyásában, az el végezett sentencianak és végső conclusionak, az az végezésnek előtte, mikor valami törvin folyás következnék a feleletekből, minek előtte az törvin nap elő jőne, kit a bíró hagyott, ha ismerne valamellyik fél, hogy meg nehezülne, prókátorát még az fejedelem gráciája nélkül is meg híhattya, de nagyobb terhhel, tudni illik, ötven girával. Másképpen az el végezett sentencianak ki mondásának utánna oly perben, kiben az első feleletnek utánna mindjárt utolsó végezés következik, és ez csak insinuációval kezdetett perbe lehet. Holott az prókátor, ha külömben felelt volna, valami processus [eljárás] következhetett volna. Azért ez féle perekben az octáva vagy brevis el telvín, fejedelem gráciájával és nagyobb terhhel kell lenni az prókátor meg hívásnak. Prókátor vallása kedeg, kivel kötelezi azt, a ki őtet vallotta, ötven girára, vagy alább, akár örök kippen, akár szálogoson, jól lehet mindenkor az fejedelem gráciája nélkül meg híhattya, de mindenkor nagyobb terhhel, WERBŐCZY másod Decretomának nyolcvan eggyedik részében. AZ PEREKNEK LE SZÁLLÁSA két kippen szokott lenni Titulus LXXXII. Az PRÓKÁTOR MEG HÍVÁS UTÁN GYAKORTA KÖVETKEZIK AZ PEREKNEK le szállása. Honnat meg kell értenie, hogy az pereknek le szállása két kippen szokott lenni. Először az bíró által, tudni illik, mikoron a pernek bírája az fel peresnek akcióit és keresetit és egyetembe abból következő hivatalt jól meg szemlélvín és számlálván, oly féle vétket avagy tévelgést találand az hivatal levélben, mely vétekvei meg hántatván, az sentencia és az törvínnek végezése ez féle akcióból jó módon ki nem mondattathatik, tudni illik, mert az falu, a mely kerestetik, ez országnak mellyik vármegyéjében legyen, meg nem neveztetik. Mert egy falunál több faluk vadnak, kik ugyan azon neveztetnek, kik külömb külömb vármegyékben helheztetvín vadnak, avagy gyakorta ugyan azon vármegyében valók, valami hozzá tétellel, tulajdon nevinek külömbözísível. És ha a falunak neve az ő tulajdon nevezetivei meg nem magyaráztatik, mindjárást kétsíg támad belőle, mellik légyen az, a mely falut a fel peres az ő igasságának akar tulajdonéjtania. Beszédnek okáért kettő az falu, ez névvel Nándornak ki hívattatik, kik ugyan azon egy vármegyében vadnak, de maga azoknak eggyik, az ő tulajdon nevezetinek hozzá tételével külömböz a másiktól. Mert némellik felső, avagy nagyobb Nándornak, és némellik alsó avagy küssebb