Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

mely jószágnak öröksígit és tulajdonságát törvínnek rendi szerint meg nyeri, és ez féle jószág idegen kéznél szálogba lészen (kedeg az száloglás jó móddal és igazán, és nem az per közbe tétetnék lennie bizonyíthatik) az sentencianak erejével, mely az öröksígről ki adatott, ez féle meg nyert jószágot az fel peres annak kezéből, akki szálogos képpen bírja, simpliciter el nem foglalhatja, de az summa pínzről, melyben szálogosul vétetvén vagyon, szüksig, hogy először eleget tegyen. Mert ezen kívül, ha nyilván igyekezik el foglalni, az repulsio méltán meg lehet. És hogy ha az jószágnak bírója az sentencianak execuciójakort az ő pínzének fel vételére késznek ajánlja magát, tehát az repulsiónak büntetése és terhe alá nem vettetik. És ezt eresed az summa pinznek mennyisígíről és az szálogosnak mineműsígíről, és egyenlő bizonságáról, ha ott nyilván leszen. WERBŐCZY másod Decretomának hetven hatodik részében. AZ UJ ITILETRŐL ÉS ANNAK móggyáról, rendiről és folyásáról Titulus LXXVI I. MERT HOGY AZ REPULSIO TÉTELNEK UTÁNNA, AVAGY AZ PRÓKÁTORNAK gonosz feleleti után az fejedelemtől gyakorta új ítílet szokott kérettetni, hogy az perben, mely perben valaki meg fogyatkozott és meg győzettethet, ellene nem állván az tévelgésnek, vagy az fogyatkozásnak, mellyel az pernek folyásában magát meg terhesültetnek lennie esméri, ellene nem állván még immár az bírónak ki adatott sentenciájának is ugyan azon peres az új ítíletnek erejével viseletét élő emlékezetet, fogást, ellen vetést, levél be adást, el hagyott fogyatkozást be tellyeséjteni, tévelgést meg jobbéjtani és közönsiggel mindent valami az ő törvényének hasznára láttatik, tehet és felelhet. Azért ezt meg kell érteni, hogy ez féle új ítíletet annak felette minden privilégiomnak confirmálását [megerősítését], de maga ollyannak, akki törvin szerint szereztetett, és minden jószágnak új adományáról való titulussát az mi fejedelmünk, az ő méltóságából tartozik, és szokott mindenkor mindennek meg adni és engedni. Az új adománt kedeg meg kell adni, és helye lészen, ha igazán és nem csalárdsággal kívánnyák, az az ha az jószágnak el kérője az első meg nyerésnek vagy lelemésnek napjától fogva ő maga, avagy az ő elei, az jószágnak állatja szerint való uraságába voltának, mind az meg kérésnek ideiglen. Miképpen ez Decretomnak első részében az új adománról való dolgok közt meg jegyeztetvén vagyon. Továbbá ezt eszünkbe kell venni, hogy az új ítíletnek általa el kezdetett per csak egy törvin szerint való terminuson minden pereknek előtte szokott el vígeztetni, hogy a dolog és az per az törvin szerint való sentencianak és végezésnek általa immár el szakaztván, meg háboréjtandó véggel függenie ne készeréjtsék. Mely új ítéletnek rendiről és móggyáról, mert a mi közönsíges Decretomunkban nyilván való meg írása tartatik. Azért az dologról való articulust, igyünkint a mint következik, hozzá szörköztettem. Hogy az új ítélet mindenkor meg kírhetik, a mikor akarják. De maga az új ítíletnek erejével ez más félt, akki adatott sentencianak execuciójától [végrehajtásától] és az rendelt bírákat, avagy azoknak ítílő mesterir az levélnek ki adásától meg nem tartóztathatják és el nem tilthatják. Sőt az győző fél ez féle ítílt leveleket (ellene nem állván ez képpen meg nyert új ítíleteknek) exequáltathatja [végrehajtathatja]. És vígezetre az fél, akki az új ítíletet kérte, az fellyül meg mondott sentencianak executiója [ítéletnek végrehajtása] meg lévén, az ő perit az új ítíletnek erejével mikor akarja, exequálhatja, és azt keresheti. Törvin szerint kediglen, mivel az más fél akár jószág felől, akár valamely egyéb dologírt per non venienciam [meg nem jelenés miatt] maradna, az okból, hogy ne talántán néminemű bizonyos dolgában meg hántatnék, jelen nem lehetne, és valami kíppen meg sentenciáztatnék [elítéltetnék], tehát az illyen peres fél, akki az per non venit sentencián meg maradott, az új ítíletet meg kérheti, és mind az rendelt bírákat és azoknak ítílő mesterit az ítílt sentencia levélnek ki adásától az más félt kediglen az levélnek ki vételétől és executiójától mindenkor, mikor akarja, el tilthatja. És hogy mind az perek (mellyekben az Király ő felsígítől az új ítílet kérettetik) minden perek közt első octáván fel vétessenek, és meg ítíltessenek. WERBŐCZY másod Decretomának hetven hetedik részében. AKKI AZ PERNEK FOLYÁSSÁBAN nem volt, kirheli az új ítíletet, vagy nem Titulus LXXVIII. DE EGY KÉRDÉS JŐ ELŐ, KIT MEG KELL LÁTNI VETNI, MELY kérdés az fellyül való elő vettetett repulsio [ellenszegülés] dolgához hasonlatos. Hogy az, a ki a pernek folyásában nem volt, kírheti az új ítíletet. Rövideden mondván, hogy addiglan, a míglen az ily, akki a perben meg fogyatkozott, annál egyéb senki az új ítíletet nem kírheti. Mert nem illik valakinek az ő sarlóját másnak aratásában bocsátnia. De maga az meg győzött fél meg halván, az a kire a pernek folyása ez országnak törvínye szerint száll, leg ottan akképpen az új ítíletet meg kírheti, WERBŐCZY másod Decretomának hetven nyolcadik részében. r