Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

nyert jószágnak uraságának kívüle találtatik, igaz elég ok lészen az törvin szerint való hagyomásnak meg háboréjtására, és az repulsiónak általa az execuciót állattya szerint meg fogyatkoznia. Ha kedeg valaki az peresek közzül hamis válaszról, az az hamis execucióról, az király és nádor espán emberét, vagy az káptalont, vagy az konventet vádollya, hogy nem igazán járt volna el benne, azért azt törvínnyel meg keresheti, de az törvin szerint való folyást meg nem kell háboréjtani, WERBŐCZY másod Decretomának hetven negyedik részében. HOGY AZ HÜTLENSÍGNEK nótája három képpen hozattatik és ki mondatik Titulus LXXV. EzT MEG KELL ÉRTENI, HOGY A HÜTLENSÍGNEK DOLGÁBAN AZ REPULSIÓNAK lennie nem mindenkor engettetik. Mert az hűtlensígnek nótája három képpen mondattatik ki, és az ember hűtlensígben három képpen esik. Először, hogy az mi fejedelmünk és Királyunk által, úgy, hogy ha Király ő felsége az ö országa közzül valakit hűtlensígnek nótájával akar kárhoztatni, tehát mind az közönsíges uraknak és országabelieknek egy közönsíges gyűlést tegyen valamely bizonyos terminusra. Mely gyűlésre azt is, az ki ellen az hűtlensígnek nótája elé vettetik, parancsolattal exhibitoria [idézés] által, ki valamely káptalannak, vagy konventnek szól, személyi szerint és nem prókátora által kell be hívatnia. Ki ha eljő, és magát meg tisztéjthatja, jó, ha kedeg el nem jő, és ha el jő is, de magát meg nem tisztéjthatja, hűtlensígnek nótájával és büntetésével kárhoztatik. Kinek sem güit, az az salvus conductus [oltalomlevél], sem új ítílet az Király ő felsége által nem engettetik, és sem első inhibicio [eltiltás], sem repulsio [ellenszegülés], az hűtlen jószágnak iktatása és foglalásakor nem használ, de az Király adományait ez aránt szabadon exequáltattatik [végrehajtatik]. Másodszor esik nótába az ember, az másod repulsióból. És a repulsio ez képpen lennie nem engettetik. És vakmerősígnek hátra űzéséből származnia és következnie esmértetik, mely nem illik, hogy harmadszor legyen, ki meg tiltatik még másodszor is, hogy ne tétessék. Harmadszor és utolszor, az hűtlensígnek nótája ki mondatik és magyaráztatik törvén szerint való végezésből, és ez ország bíráinak sentenciájának általa való ki adásból, és oly perekből, ki nótát hoz, tudni illik szemeknek ki tolyásából, tagoknak szaggatásából, hamis pinznek veréséből, hamis leveleknek szerzéséből, és egyebekből ez félíkből, kikben mind repulsio, mind inhibicio, mind új ítílet, mind prókátor hívás meg engettetik, WERBŐCZY másod Decretomának hetven ötödik részében. A KI AZ PERNEK FOLYÁSÁBAN nem volt, tehet é az repulsiót, vagy nem Titulus LXXVI. DE MIÉRT HOGY MINDEN MEG ITILT SENTENCIA LEVELEKNEK VIGIBEN ez clausula be szokott írattatni, illyennek és imiilyennek (azt nevezvén, a ki az perben meg fogyatkozott és győzettetett) és egyebeknek és mindeneknek ellene mondásival az fellyül való okokból ellene nem állván, és ez clausula [záradék] ellen is az fellyül való repulsio [ellenszegülés] lennie, és következnie szokott. Azért kérdettetik, hogy ha az a ki a perben nem volt, az fel perest, és az pernek nyerőjét, az ki adatott sentencianak, és az ítílt levélnek executiojától hátra űzheti e, avagy nem. És az teccik, hogy nem, mert az törvínnek végezését és hagyomását az meg nem háboréjthattya, és magát az pernek nyeresígibe, avagy kárába, ki az pernek folyásában sem győzött, sem meg nem fogyatkozott, magát be nem avathattya, és nemelegyéjtheti. De maga ennek ellene gyakorta törtínt az győzedelmes félt az ítílt sentencia levelekkel, az féle jószágoknak színire mennie, mely jószágok más ember kézinél vadnak, és nem annál, akki az perben meg fogyatkozott, és az pert el vesztette, és talántán az által igaz titulussal bírattatnak, a kinél az jószágok vadnak. Gyakorta kedeg egy fő, és kiváltképpen való jószágnak tagja mellett ez féle jószágokat el foglalni igyekeznek, mellyek igazán és igaz titulussal az fő tagtól régen el szakaztatván voltának. Beszédnek okáért, mikoron valami vár, avagy kastél, avagy egy mező váras, minden hozzá tartozandóival, tudni illik falukkal, telekekkel és falu beli részekkel, kik ahhoz törvin szerint nízendők és tartozandók volnának, valaki által törvínnek folyásával, avagy király adományával, avagy egyéb titulussal kerestetik, mely vártól, kastéltól, avagy mező varastól igaz ura, és annak törvin szerint való possessora [birtokosa], kinek talántán immár magva szakatt, egy avagy két falut, avagy valami teleket és földet még éltében valakinek el adott, avagy szolgálattyáért el ajándékozott, avagy más titulus alatt el atta, és az, a kinek az adomány, és az el adás tétetett, ő magát ez féle falukban, vagy telekekben és földben még király consensusával [beleegyezésével] is, és törvin szerint való iktatással régen meg erőséjtette. Annak okáért meg nyervín immár az jószágnak főképpen való tagját, tudni illik az várat, avagy az kastélt, vagy az várast az felyül meg mondott tartományival és az perben a nem lévén, a kinek az el adás avagy az adomány tétetett (mint felyül is meg vagyon) azokból talántán, hogy az kiváltképpen való hátra foglalásnak, és főképpen való statuciónak idejekort ő maga, akki akkoron az fellyül meg mondott főképpen való tagnak uraságába és birodalmába volt mind ez féle hátra foglalásnak és iktatássnak ellene mondott volt, az fel peres még az fellyül meg mondott falukat is, avagy az teleket, vagy az földet más idegen kéznél immár kik vadnak, és vagyon ez féle főképpen való tagot, tudni illik úgy, mint annak tartományát magának tulajdonéjtania és foglalnia igyekezik. Abban az dologban és egyetemben más dologba is még annak is, akki az perben nem volt, az fellyül meg mondott repulsiót tennie meg engedik. És ezt is az clausulának erejével. Ez fellyül való okokért, melynek általa sem az repulsiónak terhét az le tennie nem tartozik, hogy ha az győző fél, az fellyül meg mondott jószágnak foglalására tartozandó ok nélkül mentnek lennie meg bizonyíthatik. Az szálogos jószágról is ugyan ezt kel érteni, hogy ha valamely peres fél vala-