Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)
TÖRVIN SZÉKNEK meg törísseírt való büntetésről, és az kissebbik sentencia terhnek meg fizetéséről Titulus LXIX. SzÉK TÖRÉS LÉSZEN ÉKTELEN BESZÉDEK ÁLTAL, ÉS SZEMILYEKNEK, kik az törvinben vadnak, meg kisebéjtéséböl, mely vétetik húszon öt girára, ki száz forintot tészen. És mindenkor akár az székben legyen az elég tétel akár az szék kívül, execuciónak idején, de mindenkor száz forintval lehet az elíg tétel, és az execuciónak utánna is, ez féle kissebb sentenciákban. És azzal menekedhetik meg az szék törésének terhétől. Melyben el kell venni az ingó marhát is, de igaz árra szerint az mit ér, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan kilencedik részében. MI LEGYEN AZ PATVAR, és hán képpen tétetik, és annak böntetéséről Titulus LXX. JóL LEHET AZ PATVARNAK DOLGA FŐ VÉTELNEK BÜNTETÉSÉRE nem megyén, de maga valami módon fő válcságot illetnie esmértetik. Azért az patvar mi legyen, ez sentenciáknak rendiben keveset róla tractálni illik. Azért patvarnak mondatik, valamely pert két színűén, vagy két úton valaki csalárdsággal más ember ellen kezd, ez kedeg három képpen lehet. Először, mikor valaki egy pert, két színűén, vagy két úton követ, tudnia mint ha ki egy jószágát szálogosnak es mongya és örökének is mongya, és mind két kippen keresi, vagy kedeg ugyan azon egy pert két bíró előtt keresi. Másodszor, mikor valaki valamely dologról, leán negyedről, avagy jegy ruháról, avagy szálogosról, akár mely dologról is egyébről mentséget ad és még ismég ugyan azon dologról ő maga vagy az ő utánna valók azt, a kinek menedéke vagyon, vagy kedeg az ő maradékit ismég perben vonzák. Harmadszor, mikor egy per törvin szerint el végeztetik, még ismég ugyan azon per a fejedelemnek kegyelmi nélkül és új ítílet nélkül fel indéjtatik, és azontól az patvar dolga meg lészen. Mely dologban az derék dolog, a mely kerestetett, akár vár legyen, akár váras, avagy egyéb jószág, akár somma pinz, akár jegy ruha, akár leán negyed, örökké el vész. És annak felette az patvaros két száz forinton marad, kinek két rísze az bíróé, harmad rísze az peres félé, WERBŐCZY másod Decretomának hetven részében. AZ PA TV ÁRNAK JEGYZENDŐ dolgáról, kit meg kell érteni Titulus LXXI. PATVAROS SA NEM LÉSZEN, VALAKI KIRÁLY ADOMÁNYÁBÓL, VALAMELY jószágba szüksig képpen magát be iktattya, és inti is azt a ki az jószágot bírja, maga két útnak láttatik. De az sem mondatik patvarosnak, ki valami kötésből és király engedelméből magát akarná valamely jószágba iktatni, és valamely hatalmas az jószágot el foglalta volna, ki az iktatásnak elíene mondana, és az fel peres csak köz hivatallal hívatná, és az per hosszára nyúlna. Jól lehet két útnak láttatik, tudnia mint iktatásnak és hivatalnak, de patvarnak nem mondatik, mert a per oly ember ellen vagyon, ki az jószágot gonoszul bírja. Gonosz hittel való bírónak kedeg az mondatik, a kinél Király jószága vagyon, vagy szálogba, vagy el adva, és az Király az jószágot valakinek örökbe el aggyá, és az, a kinek Király örökbe atta, kínállya a pínzzel azt, a kinél az jószág vagyon, de az pínzt fel nem veszi, sem az jószágot meg nem ereszti, de külömb külömb fogásokot keresvín octavára halasztja, hogy azonközbe az jószágnak hasznát vehesse, kit ugyan azon büntetéssel kell meg büntetni, mint az szalagos usorásokat. Ez féle usorások azírt míg az pínzzel nem kínállyák mindenkor jó módon való birodalmúaknak mondatnak, de az kínálás után mondatnak gonosz hitűeknek. Továbbá valamely per contractusból, az az kötésből, vagy szerzésből kezdetik, olyam rövid folyással végeztetik el, mint akki magva szakattul kezdetik, WERBŐCZY másod Decretomának hetven eggyidik részében. AZ NYELVEL VÁLCSAGARÓL és azoknak büntetéséről Titulus LXXII. NYELVNEK VALÓSÁGA SZÁZ FORINTOT TÉSZEN, KÉT RÍSZE AZ BIRÓJÉ, harmada az peresé, kit nem igaz és méltatlan panaszért Királnak vagy ez ország bírájának, vagy éktelen és tiszteletlen beszídért és más tisztessíg beli embernek jó hire és neve ellen való szóllásírt az bírák vetnek. De maga az főképpen való kereset, melynek okáért az per támadott volt, ez féle hamis panaszért, és annak magyarázattyáért, örökké el nem vész, miképpen az patvarnak dolgában a mint értetetík, hogy örökké el vész. De az két száz forint meg fizetvín, az ő keresetit jó módon újonnan ismég fel kezdheti, WERBŐCZY másod Decretomának hetven kettődik részében.
