Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

HŰTLEN S IG NÓTÁJÁRÓL való sentencianak ki mondásáról Titulus LXVL HüTLENSIG NÓTÁJÁNAK SENTENCIÁJÁVAL IS SZAKASZTOTT AZON MÓDON ÉS renddel kell el járni, mint az capitalis sentenciával. De maga az hűtlensígnek nótája az capitalis sentenciától mint külömbözzön, ez Decretomnak első részében, a hol az Király adományáról közönsigesen tractáltatott, meg találod. Az hűtlensígnek nótája kedeg három képpen szokott ítütetni és ki mondatni. De azoknak rendit ide alá, az repulsiónak [ellenszegülésnek] rendiben végeztem meg jelenteni, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan hatodik részében. KÜSEBB HATALOMNAK dolgáról, és azokról hozandó sentenciákról Titulus LXVII. Az SENTENCIÁK KÖZZÜL NÉMELLYEK TISZTÁK IS VADNAK, KIK FEJÉNEK se büntetésére, se valóságára nem mennek, de csak feje válcságának felét, az az száz forintot jelentik. És ez féle sentenciák az LÁSZLÓ Király közönséges Decretomának szerzése szerint mind az prelátusokra és százlós urakra és egyéb nagyságosokra, mind kedeg nemessekre egyenlő képpen vétetnek és az hatalom dolgáért nem megyén többre, hanem csak száz forintra, mint fellyül is meg mondatott. Annak felette az károknak meg fizetésére, kik az fel peresnek keresetiben meg jelentenének, és az száz forintnak három fele, az bírónak, és az más rísze az fel peresnek marad. De az kárnak meg fizetése csak az fel peresnek szemílíre száll. És ez féle sentencianak kedeg erejével (valami ide alá való dologtól el válván) az nemessek közzül szeműiben senki meg nem tartatik, de csak az fellyül meg mondott száz forintnak terűéről, és az kárnak meg adásáról, az meg győzött al peresnek ingó marhájából, ha marháját talállyák, ezen kívül kedeg jószágából a fel peresnek az bíró által elég tételt kell tennie. És ez sentencianak speciessé alatt, közönsigesen be fogattatnak ez mostani időnek állapattyában minden hatalmok, az fellyül meg mondott dolgoknak felette, mellyekből nagyobb sentenciákat nemzetnie és következnie meg jelentettem, tudni illik capitalis sentenciát [halálos ítéletet] és feje válcságát kik illetik. És annak okáért a küssebb hatalomnak dolgai küsebb sentenciáknak szoktanak neveztetni. Jól lehet az győzhetetlen MÁTYÁS Királynak közönsíges Decretomának előtte, URUNK születése után ezer nigy száz és nyolcvan hatban ki szereztetett (mely Decretomot LÁSZLÓ Király itt ez aránt meg erőséjtett) minden urak és nemessek akár minemű hatalomért közönsigesen nagyobb hatalomnak dolgában capitalis sentenciákban és feje válcságában szoktanak vala meg terheltetni. Mely dolognak hogy nyilvábban való esméreti legyen, arról való meg írott articulust igyenkínt meg írtam, mely illyen igyeknek alatta következik. Kár tételeknek dolgai felől, egyéb ártásokról és bosszúságokról, és küsebb hatalomnak dolgairól indult perekben, még ha az hatalom tevő, az ő bírája előtt tulajdon szájával vallana is, senki ennek utánna hatalomnak dolgán többön nem marad, hanem csak húszon öt girán, ki száz forintot tészen, és ez féle károknak és az fel peres kölcségének meg fizetésén. És az fellyül meg mondott száz forint a bíró és az fel peres közt egyenlőképpen meg osztassék, és az meg fizetésre a bíró által az al peres mindjárást kézeréjtetik. Nagyobb hatalomban kedeg, tudni illik, nemes házra és udvarra menésbe, igaz ok nélkül nemesseknek meg fogásába, igaz ok nélkül meg verésébe, meg sebhetésébe, meg ölesébe és foglalásba. Ezekben ha az fel peres köz tudománt hoz, hát az ő dolgának nagyobb bizonságaért ha az két fél akarja köz tudománra bocsáttyák. Ha kedeg az al peres nem akarja, hát az fel peres csak fejére eskeszik, ha az al peres azon vármegyében lakik mindenkor, a hol az hatalom lött. Ha kedeg más vármegyében lakik, az ő köz tudománya szerint, hitivei magát meg menti, és jobbágyi felől törvint szolgáltat, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan hetedik részében. AZ FÉLE PERNEK dolgáról, melyben még kisebb sentencianak erejével is az ki meg tartatik Titulus LXIIL SzEGIN NEMESSEK TÖRVIN SZERINT HA MEG MARADNAK AZ SENTENCIANAK ki mondásának utánna, még küsebb hatalomban is, ha marhájok és öröksígek nincs, száz forint terhirt és az adósságért avagy kárért meg fogattathatnak és tizen ötöd napnak utánna perese kezébe tartozik az bíró adni, ha azon közbe peresével meg nem békéilik és az perese mind addig nála tarthatja, míg mind magának, s mind bírájának eleget tészen. De meg nem bánthattya, hanem űgy kell tartani, mint eggyik háza népét. Az fogol is tartozik szolgálni az fel peresnek, mint szinte háza népei közzül eggyik, WERBŐCZY másod Decretomának hatvan nyolcadik részében.