Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

tállal hivattatik, az féle hivatal mindenkoron csak egy terminuson, az az egy octáván, mikoron a derék dolgot elő veszik, el szokott vígeztetni. Bizonyossá tevő hivatalok kedeg akár minemű hatalomról valók, kikben idő múlás nem haladott mindenkoron méltán meg engettetnek még az hosszú perben is. De az bizonyossá tétel az háromszeri kiáltásért vétetik, WERBŐCZY másod Decretomának tizen nyolcadik részében. MIKÉPPEN ÉS KIK ÁLTAL kell az hivataloknak lennie Titulus XIX. HlVATALNAK MINDENNEK JÓSZÁGÁRÓL VAGY SZÁLOGOSBÓL VAGY TISZTIRŐL kell lenni, Király embere által, vagy nádor espáné, vagy valamely bizonyossá tévő helynek embere által. Király emberének és nádor espánénak, ki hivatalt, iktatást, határ járást és minden törvin szerint való execuciót tészen, az az a törvinben el jár, a kit neki hattak, azon vármegyében, a kiben az execucio lesszen, nemes öröksíginek kell lenni, hanem ha Király udvarából kültek ki és bocsáttak. Mert a kit Király udvarából bocsátnak ki, még ha paraszt is, ha az író deák, vagy nótárius leend Király udvarában, minden execucióban el járhat. Regenten kedeg az Királi szolgák és egyéb udvarbeliek bocsáttattanak ki az execuciókra, főképpen kedeg jószágoknak iktatására. Továbbá az tisztekből való hívásokról ezt bizonnyal eresed, hogy ha az hivatal az féle hatalomról lészen, ki ugyan azon tisztből lött és esett, az hivatalnak úgy engednek. De jószág dolga felől, avagy egyéb dolgok felől, ha valakit tisztiből hínak, annak nem engednek és nincs helye, WERBŐCZY másod Decretomának 19 részében. SZEMILY SZERINT VALÓ IDÉZISRŐL, kínálásról és tilalomról Titulus XX. HőGY HA VALAMELY ÚR, VAGY NEMES EMBER DIÉTÁN, KÖZÖNSÍGES GYŰLÉSEN, octáván vagy rövid törvényen mást valakit ugyan ott halállal, sebekkel, veresígekkel, avagy híre neve vesztő tiszteletlensígekkel illet, azt mindjárást szemílye szerint minden káptalan, avagy konventbeli ember nélkül az Király udvarában való seriba [írnok] is csak, avagy nótárius [jegyző], az ki az rendelt bírák által avagy azok közzül valameliktől arra ki bocsáttatik, az meg bántott félnek állattyára azon bíró elejbe idézheti. Továbbá szemű szerint való kínálást az tehet, az ki az jószágot el szálogoséjtotta, avagy a kire az jószágnak meg váltása törvin szerint níz. Ugy, hogy prókátora azt, a kinél az szalag vagyon, szeméi szerint kínálhattya és a kínált ember harmad nap vagy azon nap, ha akarja, a kínáló az szalagos levélnek mássát az bíró elejbe elő adhattya. Mert ha nem, a kínált ember sem tartozik azon kippen meg felelni, hanem a fel peresnek Király, avagy nádor espán és valamely bizonság helnek emberivel kell inteni és hívatni. És az kínálás nem csak az szálagló dologban, de még örökös jószágnak dolgában is szemű szerint való tilalom mindenkor és mindenütt ez ország bírái előtt meg lehet. Hogy ha a tiltó és tiltandó a bírák előtt szemű szerint és nem prókátorok által találtatnak. Mert egyéb kippen az szemű szerint való tilalomnak helye nincsen, mely valami jószágnak méltatlan tartásáért szokott lenni. Mert harmad napon a meg tiltott tartozik meg felelni. Ha kedeg meg nem akar felelni, sem az tiltott eztendeig elő nem hivattya, vagy kedeg ha hivatytya is, de maga meg találtatik, hogy az jószágot, ki felől a tilalmat tötték, méltatlan bírta, azonkíppen mint az insinuációval [nyilatkozattal] kezdetett perben az személnek állapattya szerint capitalis sentencián [halálos ítéleten] vagy fejeválcságán marad. Ahol kedeg az tiltó a feleletnek napján minden ok levelivel a bíró előtt nem jelenik (hogy ha a tiltott törvínnek áll), tehát a tiltott ellen, és bírája ellen, Király törvényében hat girán marad. És a terhet le tevén, más folyással követheti az pert. Ahol kedeg az meg tiltott, azt az jószágot meg bizonyíthatja, hogy jó módon bírja, az tiltó az jószágnak böcsin marad. Ha kedeg az tiltó ez fellyül meg mondottakat meg szerzeni el múlván, először csak köz hivatallal, másszor az törvin folyásból, insinuáció által tartozik hivatni, mely tiltott. Mert az fellyül meg mondottakat el múlatta meg szerzeni, és a tilalmat ellene erejében nevekedni hattá, azért a törvén tételkor capitalis sentencián, vagy feje válcságán marad, ha az tilalom az jószágnak hatalommal való foglalását vagy méltatlan tartássát jelenti, és az fel peres meg bizonyítangya, hogy az jószág ő hozzája tartozott avagy tartozik, WERBŐCZY másod Decretomának huszadik részében. KÁPTALANNAK AVAGY KONVENTNEK bizonságiról, kik execuciónak el járására ki bocsátassanak Titulus XXL TOVÁBBÁ EZT MEG KELL ÉRTENI, HOGY KIRÁLY UDVARÁBA VALÓ HÍVÁSOKNAK, jószágba való iktatásoknak, másodszor való bele iktatásoknak, határ járásoknak, intéseknek és egyéb féle törvin szerint való executióknak, Király avagy nádor espán emberének általa az káptalannak vagy konventnek bizonságával, mely káptalon avagy konvent abban az vármegyében vagyon, ahol az executio leszen. Ha kedeg abba az vármegyébe sem káptalon, sem konvent nincsen, tehát más helnek bizonságával, ki hozzá közelben való, és szomszédos, mindenkoron kell lennie, és benne el járnia. Mert ezen kívül az per leszáll, és annak utánna, ha az fel peres akarja, az pert újonnan kell kezdeni, azoknak az kapta-