Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

lanoknak bizonságitól el válván, mint budai, fejérvári, boznai és székes fejérvári keresztes konventnek bizonsági, kik minden executióban ez egész Magyar országban és hozzá való tartományokban el járhatnak. Simplex inquisiciókkal [egyszerű vizsgálatokkal] kedeg, kik hatalomról valók, egyéb káptalanoknak és konventeknek bizonsági, kik közzel valók, mindenütt el járhatnak, WERBŐCZY másod Decretomának húszon eggyedik részében. ANNAK BÜNTETÉSÉRŐL, az ki egy dologban Király emberének és prókátornak is lennie találtatik Titulus XXII. DE MAGA EZT MEG KELL ÉRTENI, HOGY KIRÁLY EMBERE, VAGY NÁDOR espáné azon dologban, melybe hívást, avagy valami más egyéb executiót teend, prókátor vagy hivatalos nem lehet. Mert ha valaki Király emberének vagy nádor espánénak és prókátornak is ugyan azon egy dologba találtatik lennie, az ellen, az ki ellen az prókátorságnak tisztit viseli, vagy viselte, mindjárást dián marad. És oka ez, mert az Király avagy nádor espán embere, az káptalan vagy konvent embere és bizonsága mellett az ő fellyül való bírájának képében, ki őtet az executióra ki bocsátta, ugyan áll, mint bíró, és bírónak tulajdonéjtátik. Az prókátor kedeg, az fel peresért vétetik. Mert az dologban kereső és felelő, és az képpen bírónak és fel peresnek találtatik. Senki kediglen egy és ugyan azon dologban fel peresnek és bírónak lennie nem engettetik. Azért az ő dián méltán marad, WERBŐCZY másod Decretomának húszon kettődik részében. ANNAK BÜNTETÉSÉRŐL, az ki meg holt embert, avagy törvin szerint való idétlen gyermeket hívand, avagy nemes embert hagy iktatni Király udvarában Titulus XXIII. HoGY HA VALAMELY PERES ÉS TÖRVINKEZŐ EMBER VALAMELY NEMES embert, ki immár meg holt volna, ő maga ellen udvarba hívattatja, avagy kedeg valamely prelátusoknak, százlós és nagyságos uraknak és ez országi nemesseknek szolgáit, kiknek jószágok vagyon és igaz nemessígnek nevezetivei élnek, az hívásnak idején az ő urának iktatni haggya, avagy más képpen is iktattatná, vagy kedeg valamely törvén szerint való idétlen gyermeket valamely hatalom dolga felől ő ellene hivattatja, tehát ez féle fel peres, az meg holt nemes ember ellen és az törvin szerint való idétlen gyermek ellen és mindenik nemes szolga ellen ötven ötven girán diók szerint valón marad és eképpen büntettetik. Mert az nemesseket hínia és nem iktatni kell. Mert az iktatás csak tulajdon parasztokhoz, és paraszti renden való jobbágy emberekhez és nemtelen szolgákhoz illik, kiket az ő tulajdon urok, és nem az tiszttartók tartoznak az bíró elejbe iktatni, és elő állatni, WERBŐCZY másod Decretomának húszon harmadik részében. SZALAGOS JÓSZÁGOKRÓL ÉS jegy ruhákról való kínálásokról és onnat következendő' büntetésekről Titulus XXIIII. KlNÁLÁS PINZNEK FEL VÉTELÉRE, SZALAGNAK MEG EREZTÉSÉRE, VAGY jegy ruhának és véle adott vagy neki adott ajándoknak és leán negyednek fel vételére és az jószágnak meg ereztésére szemű szerint meg lehet, ha az fel peres az al perest, a ki kínálandó volna szemű szerint talállya. Ezen kívül kedeg lakó házától, vagy szokott lakó helétől meg lehetnek. Az hivatalnak kedeg a kínálásnak utánna nem szemű szerint, de az kínáltnak öröksígíből, vagy szálogos jószágábólkell lenni, kiben ember lakik, ha vagyon, hogy honnat az hívás lött, az al peresnek tuttára legyen. Ha kedeg jobbágya nincs, hogy onnat híták volna, tehát mind az kínálás, mind az hivatal meg lehet nemes udvarából, vagy szokott lakó helyéből. Ha kedeg jobbágya, vagy jobbágyi vadnak, azokból kell az hivatalnak lennie. Mert ezen kívül, ha szemű szerint, avagy lakó házától hivattatik az fel peres, az hivatott ellen, az az az al peres ellen, dián marad, hogy ha az usorás az ő pínzét, és az asszony állat jegy ruháját és ajándokát fel nem veendi, és az jószágot, ki kezében vagyon, meg nem ereszti, és rá híják sem jő, az fel peres az ő jószágát pinz nélkül meg nyeri, és az al peres az jószágot az után birodalma kívül tartozik keresni. Sőt az usorás, a ki az pínzt fel venni és az szálogos jószágot nem akarta meg bocsátni, az mi közönsíges Decretomunknak erejével, annak felette annyi somma pinzen marad az ellenkező fél ellen, az mennyiben az jószág neki szálogoséjtatott volt. De ezt úgy eresed, ha az kínálás és egyetembe az hivatal az által lött, a ki az száloglást tötte, avagy az ő fia, vagy attyafia által, kire tudnia illik az szalagos jószág nyilván níz. Mert az szomszédok és határosok ellen az fellyül meg mondott büntetés nem szokott következni, és azok ellen nem marad. Az asszony állat kedeg, az jegy ruháról, és ajándok felől intetvén és hivatván, jól lehet, hogy meg felel, de az pert külömb külömb fogásokkal más octavára vontattya, de ha jó módon az ő feleletit meg nem bizonyéjthattya, jegy ruháját és ajándokát el veszti, és az fel peresnek az jószág pinz nélkül meg nem adatik, WERBŐCZY másod Decretomának húszon negyedik részében.