Csorba Csaba (szerk.): Magyar decretum, kit Weres Balás a deákból, tudni illik a Werbőczy István Decretomából, melyet tripartitomnak neveznek, Magyarra fordított. (Miskolc, 1991)

AZ FÉLE PRIVILÉGIUMOKRÓL, kik az clausulával kelnek, kinek vagy kiknek esméretiró'l és az ál szemílyekről Titulus XVI. XoVÁBBÁ MINDEN LEVELEK ÉS PRIVILÉGIUMOK, AKÁR MELY KÁPTALAN vagy konventé, az melyben ez clausula írattatott, kinek vagy kiknek esmeretiről, minket illyen ember tött bizonyossá, erőtlenek, semmik, és heába valók lesznek és az ítíletben nincsen helyek. Oka ez, mert valaki által ez képpen való vallás tétel lészen, nem az káptalanra, vagy konventre, hanem arra véretik, a ki őtet bizonyossá tötte, úgy, hogy nem az káptalan vagy konvent, de az bizonyéjtó láttatik mondania, hogy illyen tötte az vallást, avagy egyéb kötést. Annak kedeg esmereti, az ki valland az káptalannak vagy kedeg konventnek, mindenkoron nyilván kell lenni, hogy az káptolon vagy konvent illyent ő előtte lőttnek lennie és illyen imiilyen vallást tennie szabadon mondhassa. Ezen kívül kedeg valakinek bizonyítására és biztatására nem tartozik igaz és törvén szerint való leveleket adnia, vagy méltán privilégiomokot szereznie, és nem is mívelheti. Jól lehet, hogy némellyek találtassanak üdvessígekről és tisztessígekről el feledkezteknek lennie, kik gyakorta ál szemílyeket, és káptalan avagy konvent előtt és azonközbe az ország rendelt bírái előtt is elő állatni és hamissan való vallásokat magoknak tétetni igyekeznek. De maga mind ez által az káptalan vagy konvent, avagy kedeg az iudex ordinariussok, az az rendelt bírák, kik ez féle ál szemilyeknek vallásokra, tudatlan, leveleket és privilégiomokot adnak, ez által nem vétkeznek. Mert ők azokat nem ál szemilyeknek, hanem állat szerint azoknak lennie áléjtották, kiknek ő magokat nevezték. Az külömb, ha az káptalan vagy konvent vagy kedeg rendelt bírák tudván és szánt szándékkal azt mívelnek, avagy egyéb kippen hamis leveleket szerzenének. Mert ezen módon úgy mint hamissak és hamis hitűek, meg büntettessenek. Az káptalan vagy az konvent pecséteknek annak felette azok, az kik az káptalannak avagy konventnek tagjai közzül az féle hamis leveleknek szerzésében és pecsételésében jelen voltának, tiszteknek, az iudex ordinariusok kedeg, kik paraszti rendelt bíráknak mondatnak, capitalis sentencián [halálos ítéleten] és jószágoknak, kik tulajdon csak ő magok szemílyét illetik, pecsétek és egyenlőképpen tisztessígeknek el vesztésével büntettetnek. És annak felette tüzes pecsét nyomassák az homlokokba, és orcájukban, az kik abban részesek, közönsíges Decretom parancsolya, WERBŐCZY másod Decretomának tizen hatodik részében. MIT KELL MEG NIZNI az hamissan szerzett leveleknek esméretiben Titulus XVII. LEVELEKNEK HAMISSÁGA ESMÉRTETIK MEG JELESBEN AZ KI ADÁSRÓL, napjáról, esztendőről, pecsét rá nyomásról, az pecsétnek kereksígiről és az felsőírásról. Az ok levelek kedeg arról, ha valamely személnek nevét, vagy vezeték nevét vagy valamely jószágot benne el vakartanak, vagy által vonogattak, és ezeket szorgalmatoson meg látogatván, könnyen meg teccik a leveleknek és ok leveleknek igazán és hamissan való szerzése. Az ok levelek kedeg, kik jómódon és igazán szereztettek, még pecsétek el romolván és hullván, mindenkor meg tartatnak, hogy az pecsétnek az kerületi és az írás jól meg teccik és meg esmérszik. Az leveleknek hamissága kedeg az fellyül meg mondott ál szemíllyeknek vallására, kik hamissan szereztettek, ebből igen meg teccik, hogy ha az, kinek neviben és szemiliben ez féle vallás lött, az levélnek szerzésének idejekort más helyen magát lennie és nem ott, ahol az hamissan való vallás lött, jó bizonsággal meg bizonyittatja. Minek utánna kedeg valamely nemes ember meg érti, hogy az ő nevibe és szemilibe valami vallás tétetett, azonnal annak az vallásnak ellene mongyon, és meg hía, mely meg hívás és ellene mondás mindenkoron meg lehet bizonyos helyen. Hol kedeg ez féle hamisságot meg esmérheti, és annak vígíre mehet az hamisságnak személyét az fellyül meg mondott articulus, mely az hamis leveleknek szerzéséről írattatott, az hűtlensíg nótájának rendibe foglallya, WERBŐCZY másod Decretomának tizen hetedik részében. AZ HIVATALOKNAK folyásiról Titulus XVIII. Az HIVATAL NEM EGYÉB, HANEM AZ RENDELT BÍRÓNAK VALAKI ÁLTAL más ellentött panasznak azon bírónak elejben törvén szerint való hívása. Az hivatalok közzül kedeg némellyek vadnak simplices, tiszták, némelylyek peremtoriales, haladék nélkül valók, hogy többször nem hí, vagy megy, vagy nem, némellyek insinuacionales, bizonyossá tevők, az az meg jelenti mit akar, némellyek intők avagy kínálók, némellyek be vivők, némellyek határ járók. Szálogos jószág felől való perek kedeg, leán negyedről, jegy ruháról, ajándokról, adósságról, kötél felől, osztatlan atyafiak közt való osztozásról, új ítíletről kik indultainak, csak ugyan magyarázat nélkül való hivatalnak általa es ugyan olyan revid törvén napokon kell fel vétetni, meg ítíltetni, el végeztetni, mint a bizonyossá tétellel való hivatalnak általa, mely per kezdetik. De az egyéb perek, kik kínálásból, vagy magyarázat nélkül való hivatalból vagy iktatásból, vagy jószágnak hátra vételéből vagy határ járásból indultatnak, négy octáván szoktanak el végeztetni. Ha valaki megint az fel vött menedékre valamely pernek oltalmára vagy ok levelekre, mellyek talántán valakinél el rejtetvén és el titkolván volnának, valaminémű hiva-