Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Előszó a Magyarország történeti helységnévtára Borsod megye (1773-1803)" című kötethez

A Magyaroszág történeti helységnévtára sorozat most megjelenő Borsod megye kötete is a sorozat egészére vonatkozó szerkesztési elveket követi, és az adatközlés forrásbázisa is megegyezik az előzőekben ismertetettel. A Borsod megyére vonatkozó helyi sajátságokat az alábbiakban közöljük. Kataszteri adatfelvétel (k) A II. József korában készített nagy statisztikai jellegű anyaggyűjtések közül a kataszteri felvétel anyaga csak töredékesen maradt fenn. Mivel a forrás Borsod megye területére vonatkozóan rendelkezésre áll, a mezőgazdasági területre és művelési ágakra vonatkozó adatokat is közöljük az 5. rovatban. A megadott számok mindenkor katasztrális holdban értendők. Az adatokat Fényes Elek alább megadott kötetének vonatkozó helyeiről vettük. A forrás címleírása: Fényes Elek: Magyar Országnak, 'sa' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben. 3. köt. Pest, 1837. Jelölése az adattárban: "k" Pfarrtopographie (p) A plébániarendezéshez készített összeírás helységnévközlésében néhány alkalommal különbséget találunk a római és a görög katolikus egyházra vonatkozó leírások névformájában. Ilyen esetekben a római katolikus leírástól eltérő görög katolikus névvariánst a p(gk) jelöléssel láttuk el. Görögkeleti összeírás (g) A kötetben szereplő települések görögkeleti felekezetű lakosságának összeírása az egyházigazgatási beosztás mellett megadja a lélekszámot és a házak számát is. Ez utóbbit a jegyzetben közöljük. A forrás jelzete: 1, MOL Helytartótanácsi Levéltár C 76. Departementum religionare Augustanae et Helveticae confessionis. Fons 6. No. 11. 2, MOL Helytartótanácsi Levéltár C 77. Departementum religionare graeci ritus non unirotum 165. cs. 11. 1785. Jelölése az adattátban: "g" Református összeírások (r R) A kötetben szereplő települések református vallású lakossága egyházigazgazgatási szempontból a Tiszáninneni Református Egyházkerületbe tartozott. A reformátusok gyülekezteiről két összeírást is ismerünk. Az első összeírás 1776-ban keletkezett, s az egyházigazgatási adatokon túl közli a református hívek lélekszámát, amit a táblázat megfelelő helyén hozunk. Ha a hívek számát a szokásostól eltérően szöveges alakban tünteti fel a forrás, a jegyzetekben közöljük. Az összeírást az "r" betűvel jelöltük. A másik összeírás 1799-ben keletkezett, s csak az egyházigazgatási adatokat tartalmazza, a hívek lélekszámát nem. Az összeírás beépítését az indokolta, hogy több települést tartalmaz, mint az 1766-os összeírás, így a felekezet gyülekezetei szempontjából adatai hiánypótlóak. A két időpont között a korábban egységes református borsodi egyházmegye kettévált alsoborsodi és felsőborsodi egyházmegyévé, amit az 1799-es összeírás közölt. Mivel ez az információ a kutatók érdeklődésére tarthat számot, az egyházigatási adatokat eszerint tartalmazza a táblázat. Az összeírást az "R" betűvel jelöltük. A forrás jelzete: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sárospatak A. XVI. 5720-5751.; A. XIX. 6912. Canonica visitatio 1776. II. kötet.; A. XVIII. 6426-6427. (vizsgálat kérdőpontjai).