Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)
Előszó a Magyarország történeti helységnévtára Borsod megye (1773-1803)" című kötethez
Jelölése az adattárban: "r" A forrás jelzete: Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára Sárospatak A. XXVIII. 10365. Nomina ecclesiarum H. C. in Superintendent!?? Cistibiscini 179?. Jelölése az adattárban: "R" Evangélikus összeírás (e) A kötetben szereplő települések evangélikus felekezetű lakossága egyházigazgatási szempontból a Tiszáninneni és a Tiszántúli Evangélikus Egyházkerülethez tartozott. A forrás csak egyházigazgatási adatokat tartalmaz, s hívek létszámát nem közli. A forrás jelzete: Ambrosius Samuel: Annales evangel} ci provinciarum domui Austriacae hereditärium. Besztercebánya, 1795. 3. kötet, ó-22.p. Jelölése az adattárban: "e" A források több alkalommai az egyházi főméltóságok nevét közlik birtokosként, noha a birtokos maga az egyház volt. Ilyen esetkben a valós birtokost közöltük az 5. rovatban, s elhagytuk a tényleges funkciót betöltők nevét. Ennek ellenére nem látszik haszontalannak a birtokost megszemélyesítő egyházi méltóságok neveinek közlése sem, akik a következőek voltak; az egri püspök gr Eszterházy Károly, az erdélyi püspök gr Batthány Ignác, a munkácsi püspök Bacsinszky András, az egri kisprépost pedig Dobronyai Miklós. Érdemes néhány szót ejteni arról a Borsod és Heves vármegyék közt meglévő határvitáról is, amely az 1700-as években végig tapasztalható volt a két vármegye között, s amit 1807-ben és 1812-ben törvénnyel zártak le. Ez a vita tükröződik a forrásokban, megnehezítve az adott település illetve a megyehatár lokalzálását. A jegyzetekben minden alkalommal hivatkozás történt a vitás esetekre. Egy falu, Felnémet, noha maga a falu még közigazgatási szempontból 1012-ig Borsod vármegyéhez tartozott, a források alapján Heves megye hasonló kiadású helységnévtárába került, míg Álmagyar, Cegléd, Szőlőske és Tihamér prédiumok jelen kötetben nyertek elhelyezést. A közigazgatási változásokat a jegyzetekben közöltük, ezért a helynévmutatóban a mai névformára csak abban az esetben utalunk, ha az eltér a korabeli használattól. A postaállomásokat Lipszky térképe alapján jelöltük. A rendezés közben felmerült problémák megoldásához az alábbi köteteket használtuk fel: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek évkörben vonatkozó köteteit a BAZMLT.IV.A.501/a. jelzet alatt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban őrzött kéziratos térképek évkörben vonatkozó darabjait a BAZMLT.Bm.T. jelzet alatt. Lipszky János: Mappa generalis regni Hungáriáé partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae ... Transsylvaniáé ... Pest, 1806.
