Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

felsorolt betűjelek alapján állapítható meg az, hogy az adott település, vagy puszta a források közül melyekben fordult elő. E szempont miatt vettük fel a népszámlálás által megadott névformát is, bár a kijegyzetelt forrásközlés nem az eredeti íveken szereplő nevet használta, hanem annak más források - köztük Lipszky - alapján kiegészített formáját. Névtani szempontból ennek az alaknak tehát nincs jelentősége. A Pfarrtopographie alapján közölt külterületi lakotthelyek egy részének nem volt neve, vagy azt nem jegyezték fel. Ezekben az esetekben kerek zárójelek ( ) között a forrásban található körülíró forma tömörített változatát adjuk, kiegészítve a terület nevével, ahová a település lokalizálható. 3. Jogállás Az általánosan használt latin terminológia (civitas, oppidum, pagus, praedium) rövidítésével jelöltük. Ha forrásaink meghatározása egységes, forrásjelölést nem használtunk. Ha különbségek vannak, a források keletkezési idejének sorrendjében közöljük a változatokat, csak a többségi megítéléstől eltérő adatnál szerepeltetve a forrás jelölését. A "külterületi lakotthely" összefoglaló fogalma ismeretlen volt a XVIII, 3zázad végén így ahol a jogállást a források nem jelölik, ez a rovat üresen marad. 4. Térképszelvényszám A mellékletben közölt 1 : 144000 méretarányú térkép négyzethálóját jelölő, római és arab számok kombinációjából álló jelzet. 5. Birtoklási, gazdasági A birtoklási adatok származhatnak a népszámlálásból (n), a Helytartóés egyéb adatok tanácsi (b), vagy a Curiai (B) anyagból, illetve Vályi. országleírásából. Utóbbi a birtokosnak csak a vezetéknevét közli. A felesleges ismétlések elkerülése végett, ha ez megegyezik a többi forrásból teljes névvel ismert tulajdonos nevével, Vályi művének betűjele is szerepel a teljes név mögött. A személynevek helyesírásában a Magyar Országgyűlési Emlékek forrásközlési szabályzatában foglaltak voltak irányadók. /10/ A XIX. századra rögződött névforma megállapításához elsősorban Nagy Iván: Magyarország családai, másodsorban Kempelen Béla: Magyar nemes családok című adattára volt irányadó. A forrást jelölő betűk az ily módon egységesített névalakok mögé kerülnek. Ha a források a birtokosok neveinek felsorolása helyett "compossessores" megjelölést adtak, vagy Vályi "birtokosai több uraságok"-féle körülírást alkalmazott, meghagyjuk a forrás eredeti szóhasználatát. A birtokos neve után közöljük ha a terület valamely uradalom része volt. Mivel erre egyedüli forrásunk a "B"-vel jelzett birtokosösszeírás, a forrás jelölésétől itt eltekintettünk. E rovatba kerülnek a vám- és harmincadhivatal, postaállomás létére, a vásártartásra vonatkozó adatok. Utóbbinál az állandó időpontokat dátummal jelöltük, de ha ez valamilyen jeles nap, erre zárójelben hívjuk fel a figyelmet. A változó, zömmel húsvéthoz igazodó időpontok esetében megmarad az eredeti latin dátumjelölés (Rogate, Laetare), amit a rövidítésjegyzékben Szentpétery Imre Oklevéltani naptára szerint képzett magyar nyelvű körülírással magyarázunk. Mivel mind a hivatali adatok, mind a vásáradatok zárt adattárból származnak, a forrásjelöléstől eltekintettünk. Itt van lehetőségünk egyéb kiegészítésre, például az első katonai térképfelvétel ipari objektumaira vonatkozó közlésekre is. 6-8.A népszámlálás ház, ház- A korábban ismertetett forrásközlések számadatainak újraközlése. Mitartás és népességszám adata vei az adatok eredete egyértelmű, a forrásjelölés itt elmarad.