Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

9.Vallási megoszlás 10.Egyházigazgatási beosztás 11. Nyelv 12. Sorszám Jegyzetek Helynévmutató Felekezeti mutatók A két vízszintesen is összefüggő adatoszlop a felekezetenkénti összeírások alapján közli a lélekszámot és az egyházigazgatási beosztást. A római katolikus (rk) és a görög katolikus (gk) felekezetre vonatkozó adatok minden esetben a Pfarrtopographie-ből származnak, így ezt külön nem jelöljük. Az izraelita felekezet számszerű adatai a népszámlálás (n) eredeti íveiről, illetve a feldolgozási táblákról származnak, mivel az adatok forrása ez esetben is egyértelmű, jelölése elmarad. A görögkeleti és a protestáns felekezetek adatai megyénként, területenként eltérő forrásból származhatnak, de ahol egy felekezetre csak egy forrás áll rendelkezésre, ennek előszóbeli meghatározása után az adattárban a forrásjelölés már nem szerepel. Abban az esetben, ha csak a felekezet jelenlétére van adatunk, vagy erre csak következtetni tudunk, a létszámhoz két pont kerül. Az egyes településeken beszélt nyelv(ek)re közöl adatokat a Lexicon Locorum, az egyik bírtokosösszeírás (b), valamint Korabinsky és Vályi, ezeket természetesen jelöljük. A nyelvi adatok latin, német és magyar megjelölése bizonyos esetekben többértelműséget okoz, ezért a magyar és német kivételével szükség szerint megtartjuk a forrás eredeti szóhasználatát. Az első oszlop megismétlése. Az adattál- összeállítása közben gyakran érdekes észrevételek, hasznos kiegészítések tételére nyílik mód, olykor az adatok kezelésekor alkalmazott eljárás szorul bővebb magyarázatra, vagy a források egyikénéi-másikánál tapasztalt tévedések igénylik a szöveges leírást. Ezeket a megjegyzéseket találhatja a használó az adattár közlése szerinti sorrendben, az ottani sorszámmal jelölve a jegyzetekben. A jegyzet létére zárójeles kereszt (+) figyelmeztet a képzett névforma után. Az adattárban és a jegyzetekben szereplő helynevek visszakeresését szolgálja. Felvételre került itt minden olyan névalak, amely a helyesírási különbségeken túl, kiejtési különbségeket is jelentett. E névalakokról a képzett névformára történik utalás, amelynél a használó megtalálja a jogállást, az adatközlés vagy a jegyzet sorszámát és a többszöri oda-vissza lapozás elkerülése érdekében itt is közöljük a térképszelvényszámot. A Helynévmutatóban teremtünk kapcsolatot a XVIII. század végi és a mai állapot között azzal, hogy a helységek esetében az egyezményes névforma után közöljük a mai nevet és ha változás történt, a mai megyei hovatartozást is. A Helynévmutatóba felvettük azon helységek nevét is, amelyek csak ma tartoznak a kötet címét adó megyéhez és utalunk rá, hogy XVIII. század végi adataik melyik megye adatközlésében lesznek kereshetők. A római katolikus, a görögkeleti, a református, az evangélikus és az izraelita felekezetűek által lakott települések visszakereshetőségét segítik az egyes felekezetek mutatói, megadva a települések jogállását, sorszámát és térképszelvényszámát. Az egyes mutatók struktúrája azonban különböző az egyházigazgatási adatok nagyobb jelentősége illetve a forrásadottságokban rejlő különbségek miatt. A leginkább strukturált római katolikus egyház esetében a felekezeti mutató az egyházigazgatási beosztás és a filiális rendszer áttekinthetővé tételét szolgálja. Püspökségenként, azon belül egyházmegyék szerint a materek betűrendjében közli az oda tartozó filiákat, megadva a jogállás, a sorszám és a térképszelvényszám mellett a római katolikus vallásúak számát és az anyaegyháztól órában mért távolságot is. A létszámadatokat anyaegyházanként is összesítettük.