Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Bevezetés a "Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

Egyéb felekezeti összeírások A többi vallásra hasonló megbízhatóságú és részletezettségű, országosan egységes szempont szerint készült forrás nem áll rendelkezésre. Több helyről, központi és egyházi levéltárak különböző állagaiból, gyakran nem is országosan azonos időpontból származó adatokkal kellett a hiányokat pótolni. A cél végig az volt, hogy a lehetséges mértékig feltüntethetővé váljanak az egyegy településen képviselt felekezetek, a lélekszám és az egyházigazgatási beosztás megjelölésével. Noha, például jelen esetben a református felekezetű lakosságról az általunk vizsgált időszakból két összeírás is ismeretes, a népszámlálás és a Pfarrtopographie népességi adatai között mutatkozó eltérések arra figyelmeztetnek, hogy a protestáns felekezetek összeírásainak pontossága nem éri el a római katolikusokról rendelkezésre álló forrásét. A lakosság felekezeti megoszlásának jobb bemutathatósága érdekében felhasználtuk a római katolikus püspökségek schematianusainak a különböző felekezetek híveire vonatkozó adatközléseit. Mivel azonban az egyházi cím- és névtárak általában csak a XIX. század elején jelentek meg, a torzítások elkerülése végett számadataikat nem közöljük a táblázatokban. A felekezet feltételezhető híveire két ponttal hívjuk fel a figyelmet . A számszerű becslésekhez támpontot nyújtó adatokat a felekezeti mutatókban bocsátjuk az érdeklődő kutatók rendelkezésére. Az összes általunk ismert, a felekezetekre adatokat tartalmazó forrás számadatainak egymás mellé helyezése egyben azok kritikai szemléletéhez is segítséget nyújt. Mivel az adatok és a forrásadottságok területenként, megyénként különbözőek, ezek ismertetésére a megyei sajátosságok között kerül sor. Kiegészítő adatösszeállítások A gazdasági és egyéb adatok forrásaként két kéziratos anyaggyűjtést használtunk fel. A postaállomásokat, só- és harmincadhivatalokat Fallenbüchl Zoltán gyűjtötte össze, az általa készített adatösszeállításnál részletes forrásjelölést nem alkalmazunk. A vásáradatok négy 1780 és 1800 között kiadott kalendárium adatközlése alapján kerültek az adatbázisba. 161 Ezeknél a forrásoknál sok az átfedő adat, de gyakori a sajtóhibával terhelt közlés és egyéb pontatlanság is, amelyek azonban a különböző források szembesítésével kiküszöbölhetőek voltak. Mivel az eltérések tudományos következtetések alapjául nem szolgálhatnak, ennél az adatcsoportnál szintén elmarad a források pontos jelölése. Az első katonai felmérés térképszelvényein jelölt malmokról, ipari és gazdasági létesítményekről a Hadtörténelmi Térképtár jelentetett meg összeállítást. Ili Ahol a kérdéses objektumok más forrásból nem adatoltak, ennek alapján, az eredeti térképlapok másolatait is felhasználva jelöljük őket az adattárban. Térképi ábrázolások Minden helységnévtár-jellegű megközelítéshez szervesen hozzá kell tartozzon a térképi ábrázolás, mint ahogyan az Korabinsky országleírásának, méginkább Lipszky művének is nélkülözhetetlen kiegészítője. Vályi is tervezte adatgyűjtésének térképre vitelét, amire végül is nem került sor, pedig ez lehetővé tette volna az adattár számos többszörös regisztrációjának kiszűrését. A plébániarendezési munkálatokhoz is készült térképi segédlet, ennek további sorsa azonban ismeretlen. Rendelkezésre állnak viszont az első katonai térképfelvétel lapjainak másolatai, amelyek a vitás esetek eldöntésének fontos forrásai. IBI