Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

153. 3orsod és Heves vármegyék közt 1807-ben kelt egyezség alapján, melynek végrehajtásáról 1812-ben rendelkeztek, Heves vármegyéhez került (1807:XXIX. és 1812:V. t.c). Görög Demeter 1812-es Borsod vármegyéről készült térképén Borsod vármegyéhez tartozóként tüntette fel. 154. Az első katonai felvétel XIX. 13. szelvényén nem található. 155. 1954-ben Kazincbarcikával egyesült Kazincbarcika neve alatt. 156. Az első katonai felvétel XX. 11. szelvénye alapján lokalizálható. 157. 1957-től Borsodbóta. 158. 1979-ben Úzdhoz csatolták. 159. 1904-től Hodoscsépány. 1979-ben Ózdhoz csatolják. 160. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. A BAZMLT.Bm.T.89.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 161. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. A BAZMLT.Bm.T.73/4.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján, mely Somsályt erdőnek tünteti fel, a pr határa megrajzolható. 162. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Csernely filiaja volt még: Visnyói üveghuta 28 rk lakossal, 4 óra távolságra. 163. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 164. 1943-ban Ománnyal egyesült Csokvaomány név alatt. 165. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. A BAZMLT.Bm.T.63.(XIX.század eleje) jelzetűtérkép alapján a pr határa megrajzolható. 166. 1950-ben egyesült Bántapolcsánnyal Dédestapolcsány név alatt. 167. 1935-től Borsodszentgyörgy. 168. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. A BAZMLT.Bm.T.64/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 170. 1904-től Sajóivánka. 171. Az első katonai felvétel XX. 11. szelvényén nem található. 172 Az első katonai felvétel XX. 11. szelvényén nem található. 173, Az első katonai felvétel XX. 11. szelvénye alapján lokalizálható. 175. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 176. 1904-től Sajókápolna. 178. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Radistyán filiaja volt. 179. A BAZMLT.Bm.T.175/2.(17B6.) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 12. szelvényén nem található. 180. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Kápolna filiaja volt. 182. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Tardona filiaja volt. 183. Jegyzőkönyvi bejegyzésekből tudjuk, hogy a Borsod vármegyében található Ördöglyuka pr-ot 1750-ben a sajóládi pálos rend tiltotta Mályinkától (BAZMLT.IV.A.501/a.24.köt.845.p.), illetőleg egy 1761-ben kelt jegyzőkönyvi bejegyzésből arról szerzünk tudomást, hogy nevezett pr Mályinkához tartozott (BAZMLT.IV.A.501/a. 28.köt.206.p.). Az első katonai felvétel XX. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 184. 1904-től Sajómercse. 185. 1904-től Bükkmogyorósd. 186. Az első katonai felvétel XIX. 13. szelvényén a monosbéli apátsághoz tartozónak tünteti fel Apátfalvát. A kataszteri felmérés Monosbél határát Bélapátfalváéhoz sorolta. Fényes Elek Monosbél határát a következőképpen adta meg: "41 h. belsőség, 218 h. szántó, 96 h. rét, 480 h. erdő, 734 h. mocsár; össz. 910 h.". 1950-től Monosbél néven Heves megyéhez tartozik. 187. Az első katonai felvétel XIX. 13. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokaizálható. 138. 1904-től Borsodnádasd. 189. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Vadna filiaja volt. 190. A BAZMLT.Bm.T.72/3.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 11. szelvényén nem található. 191. 1940-ben Ózdhoz csatolták. 192. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható.