Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

193. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. 194. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapián lokalizálható. 195. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Visnyó filiaja volt. 196. 1943-ban Csokvával egyesült Csokvaomány név alatt. 197. 1940-ben Bolyokot és Sajóvárkonyt, 1979-ben Centert, Hodoscsépányt, Susát, Szentsimont és Urajt csatolták hozzá. 199. 1904-től Radostyán. 200. 1947-ben Barcikával egyesült Sajókazinc néven, 1954-ben Berentével egyesült Kazincbarcika név alatt. 202. Egy házban laknak gkel hívek a "g" forrás tanúsága szerint. Az Egri pp 18.16. schematizmusa szerint Sajószentpéter filiái voltak még: Csukás-tó 1 rk lakossal, 2 1/2 óra távolságra; Kisfalud 20 rk lakossal, 1 3/4 óra távolságra. 203. A prédiumot nevezték még Kopaszföldnek és Csebnek is. Lipszky Csebnél a következőket írta: "Az egyszersmind Dusnoknak is nevezett Kopaszfölddel együtt (cum Dusnok simul sumtum Kopaszföld nuncupatum)"; majd Dusnoknál pedig: "A Csebnek is nevezett Kopaszfölddel együtt (cum Cseb simul sumta Kopaszföld nuncupata)". A BAZMLT.Bm.T.196/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. A térkép megkülönbözteti Dusnoktól Csebet, s Cseb esetében Túlsó- és Innensőcsebről szól. A Túlsócseb a Boldva folyó bal oldalára esett. Az első katonai felvétel XX. 12. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 204. Az első katonai felvétel XXI. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 206. 1904-től Kissikátor. 207. 1904-től Borsodszentmárton, majd 1950-től Bükkszentmárton. 200. 1904-től Szilvásvárad. 1950-től Heves megyéhez tartozik. 209. 1904-től Bántapolcsány. 1950-ben egyesült Dédessel Dédestapolcsány néven. 213. 1904-től Sajóvárkony. 1940-ben Ózdhoz csatolják. Az Egri pp 1016. évi schematizmusa szerint Várkony filiaja volt még: (Vasvár 11 rk lakossal, 1/2 óra távolságra). 214. 1589-ben kelt jegyzőkönyvi bejegyzésből tudjuk, hogy Várkonyt ebben az időben Abafalvának is hívták (BAZMLT.IV.A.501/a.2.köt.336.p.). 1530-ban kelt jegyzőkönyvi bejegyzés (BAZMLT.IV.A.501/a.1.köt.268.p.), valamint 1593-ban kelt jegyzőkönyvi bejegyzés (BAZMLT.IV.A.501/a.3.köt.285.p.) arról tudósít, hogy Várkony i Gáspár a mondott években tiltotta Abafalva, másként Kis-Várkony prédiumot Úzd és Bolyok lakosaitól, valamint a Várkonyban birtokos Egri Káptalantól. A pr leválása a közölt dátumok idejére eshetett. Portális összeírások Abafalvát a középkorban mint önálló települést említik. 1549-től nem találjuk az összeírások közt, s csak a század végén tűnik újból fel mint Várkony prédiuma. A település sorsának pontosabb megismerésére még további források feltárására van szükség. Az első katonai felvétel XIX. 12. szelvényén nem található. 215. 1904-től Sajóvelezd. 216. 1904-től Nagyvisnyó. 217. Az "R" forrás hiányában az egyházmegyei beosztás következtetésen alapul. 219. A kataszteri felmérés szövege a következő: "Határa 2-ik osztálybéli, s van 1832 h. szántóföldje, jó rétje 's legelője, bortermesztése.". 220. Az első katonai felvétel XXI. 12. szelvénye alapján lokalizálható. 221. Abaúj és Zemplén vármegyék közé zárt mezőváros. 1373-ban Abaúj vármegyéhez csatolták. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Aszaló filiaja volt: Halmaj (Abaúj megye) 249 rk lakossal, 1 óra távolságra. 224. Az első katonai felvétel XXI. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokaizálható. 225. 1950-ben Edelényhez csatolták. 226. 1950-től Izsófalfa. 229. Az első katonai felvétel XX. 11. szelvénye alapján lokalizálható. 230. Az "R" forrás hiányában az egyházigazgatási beosztás következtetésen alapul. 233. Az első katonai felvétel XXI. 11. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 234. A középkor folyamán Alsó- és Felsőkelecsény néven két falu volt található Borsod vármegyében, melyek elnevezésében fekvésük volt az irányadó. Az idők folyamán Alsókelecsény elnéptelenedett és elpusztult, Felsőkelecsény azonban megőrizte eredeti nevét. Csánky már csak Felsőkelecsényt írta le.