Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)
Jegyzetek
350 h. erdő; össz. 2330 h.". Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Ónod plébániai rangot kapott. Filiái voltak: Únodi malom 16 rk lakossal, 1 1/4 óra távolságra; (Poga pr 55 rk lakossal, 1/2 óra távolságra; Tullus 2 rk lakossal, 1/2 óra távolságra). 114. 1904-tól Hejőpapi. 116. Az első katonai felvétel XXI. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 118. Az első katonai felvétel XXI. 12. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 119. Az Egri pp 1016. évi schematizmusa szerint Sajólád filiaja még: Sajóládi-malom 3 rk lakossal, 1/2 óra távolságra. 120. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 121. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 122. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 123. A református felmérés "R" forrása a következőképpen adja meg a reformátusok számát: "15 ref. gazda, kiknek számát meghaladják a másvallásúak.". 125. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Sajószöged filiaja volt még: (Nemesbikk 20 rk lakossal, 1 1/3 óra távolságra. 126. Az első katonai felvétel XXII. 15. szelvényén nem található. 127. Az "R" forrás hiányában az 1799-es állapotnak megfelelően. 1904-től Hejőszalonta. 128. 1904-től Tiszaszederkény, 1970-től Leninváros. 1991-től Tiszaújváros. 129. 1950-ben Miskolchoz csatolták. 130. A BAZMLT.Bm.T.57/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a div határa megrajzolható. 131. 1939-ben egyesült Sajóbesnyővel Szirmabesenyő név alatt. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Szirmabesenyő filiaja volt még: Cifra kocsma - rk lakossal, 1/4 óra távolságra. 133. Az első katonai felvétel XXII. 17. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 134. Az első katonai felvétel XXII. 17. szelvénye alapján lokalizálható. 135. 1904-től Hejőkürt. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Tiszakürt plébániai rangot kapott. Filiái voltak: (Csát 70 rk lakossal, 2 óra távolságra; Igrici 30 rk lakossal, 2 1/2 óra távolságra; Papi 15 rk lakossal, 2 óra távolságra; Tiszatarján 90 rk lakossal, 3/4 óra távolságra; Parasztbikk 12 rk lakossal, 1/2 óra távolságra. 136. 1904-től 1954-ig Tiszaoszlár, 1954-től Oszlár. 137. Az 1888-ban kiadott helységnévtár alapján azonosítva. Korábbi egyéb adat nem volt fellelhető. Az első katonai felvétel XXIV. 14. szelvényén nem található. 138. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Tiszapalkonya filiái voltak még: Kutyakaparó kocsma 5 rk lakossal, 1/2 óra távolságra; (Tiszaoszlár 6 rk lakossal, 3 óra távolságra). 139. Az első katonai felvétel XXII. 16. szelvényén nem található. Görög Demeter idézett térképe alapján lokalizálható. 140. Az első katonai felvétel XXII. 16. szelvényén nem található. 141. Az első katonai felvétel XXII. 16. szelvényén nem található. 144. A falu egy határon, egy bíró vezetése alatt állt, noha a falu két része két név alatt volt fellelhető. Az 1776-os református egyházi felmérés ("r") idején Alsóbarcika Sajókazinc filiaja, míg az 1799-es hasonló felmérés ("R") idején önálló egyház, mater volt. Alsóbarcikát és Felsőbarcikát a "p" forrás egyaránt Sa- jószentpéter filiájaként hozza, de Felsőbarcika római katolikus híveinek számát nem adja meg. 1904-től Barcika. 1946-ban egyesül Sajókazinccal Sajókazinc neve alatt. 1948-tól Kazincbarcika. 1954-ben egyesül Berentével Kazincbarcika név alatt. 145. A nem önálló falu(rész)t a források alapján vettük fel. 146. A falu egy határon, egy bíró vezetése alatt állt. 147. Lásd Alsóvadnát. 148. A kataszteri felmérés tartalmazza Monosbél határát is, mely utóbbit Fényes Elek 910 h.-ban ad meg. 1904től Bélapátfalva. Az első katonai felvétel XIX. 13. szelvénye Monosbélhez tartozónak tünteti fel. 1950től Heves megyéhez tartozik. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Apátfalvának filiaja volt még: Mikófalva (Heves megye) 713 rk lakossal, 1/2 óra távolságra. 151. Az 1776-os református felmérés ("r") idején Bánhorvát filiaja volt. 1950-ben Bánfalva és Bánhorvát Bánhorváti néven egyesült. 152. 1950-ben Bánhorvát és Bánfalva Bánhorváti néven egyesült.
