Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)
Jegyzetek
1. Az Eger birtokában lévő pr Borsod és Heves vármegyék közt 1807-ben kelt egyezség alapján, melynek végrehajtásáról 1812-ben rendelkeztek, Heves vármegyéhez került (1807:XXIX. és 1312 : V. t.c). Görög Demeter 1512-es Borsod vármegyéről készült térképén Borsod vármegyéhez tartozóként tüntette fel. A prédium határát a Heves megyei kéziratos térképek alapján Bereczné Huszár Éva szerkesztette. 3. A Bach korszakban (1850-1860.) ideiglenesen Heves vármegyéhez tartozott. 1939-ben Kistályával egyesült Andronaktálya néven. 1950-től Heves megyéhez tartozik. 5. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 7. Az Eger birtokában lévő pr Borsod és Heves vármegyék közt 1607-ben kelt egyezség alapján, melynek végrehajtásáról 1012-ben rendelkeztek, Heves vármegyéhez került (1807:XXIX. és 1812:V. t.c). Görög Demeter 1812-es Borsod vármegyéről készült térképén Borsod vármegyéhez tartozóként tüntette fel. A prédium határát a Heves megyei kéziratos térképek alapján Bereczné Huszár Éva szerkesztette. 12. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 13. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 14. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 16. A Bach korszakban (1350-1860.) ideiglenesen Heves vármegyéhez tartozott, majd 1884-ben (1834.-VII. t.c.) véglegesen Heves vármegyéhez került. 18. 1904-től Borsodgeszt. 20. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 21. Az első katonai felvétel XXI. 14. szelvénye alapján lokalizálható. 23. 1950-ben Keresztespüspöki egyesült Mezőkeresztessel Mezőkeresztes név alatt. 25. Az első katonai felvétel XX. 13. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 26. A Bach korszakban (1850-1860.) ideiglenesen Heves vármegyéhez tartozott. 1939-ben Andornakkai egyesült Andornaktálya néven. 1950-től Heves megyéhez tartozik. 27. A Kistálya birtokában lévő pr Borsod és Heves vármegyék közt 1807-ben kelt egyezség alapján, melynek véghajtásáról 1812-ben rendelkeztek, Heves vármegyéhez került (1807:XXIX. és 1812:V. t.c). Görög Demeter 1812-es Borsod vármegyéről készült térképén Borsod vármegyéhez tartozóként tüntette fel. Az első katonai felvétel XIX. 15. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 28. 1950-ben Keresztespüspökivel egyesült Mezőkeresztes név alatt. 31. 1904-től Mezőnagymihály. 32. Az első katonai felvétel XXI. 16. szelvénye alapján lokalizálható. 33. Az első katonai felvétel XXI. 15. szelvénye alapján lokalizálható. 37. Az első katonai felvétel XX. 15. szelvénye alapján lokalizálható. 38. Az első katonai felvétel XX. 15. szelvénye alapján lokalizálható. 39. 1950-től Heves megyéhez tartozik. 40. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Sály plébániai rangot kapott. Filiái voltak: (Geszt 16 rk lakossal, 3/4 óra távolságra); Latorút pr 120 rk lakossal, 1 óra távolságra; Mocsolyás 97 rk lakossal, 1 1/4 óra távolságra; Tarizsa 64 rk lakossal, 3/4 óra távolságra. 41. 1904 és 1950 közt Borsodszemere, majd 1950-től Mezőszemere néven Heves megyéhez tartozik. 43. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 44. A BAZMLT.Bm.T.43/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvényén nem található. 45. A 8AZMLT.Bm.T.43/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvényén nem található. 46. Az első katonai felvétel szelvényén (XXII.10.) magában a faluban egy sánccal körülvett régi várat találhatunk. Lipszky "Ördögfalva, vagy Ördögluka" prédiummal együtt írta le. 1950-től Heves megyéhez tartozik. Az Egri pp 1616. évi schematizmusa szerint Szihalom filiaja volt még: (Sósrév 21 rk lakossal, 1/2 óra távolságra) . 47. Lipszky mint Szihalomba "betagozódott" falut (incorp. possess. Szihalma) írta le. A BAZMLT.Bm.T.47/2. (XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható Kisapáti név alatt. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvényén nem található. 48. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvénye alapján lokalizálható. A BAZMLT.Bm.T.47/2.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható.