Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Borsod megye 1773-1808 (Budapest - Miskolc, 1991)

Jegyzetek

50. A BAZMLT.Bm.

T.50.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 15. szelvényén nem található. 51. A Szomolya birtokában lévő pr Borsod és Heves vármegyék közt 1807-ben kelt egyezség alapján, melynek végrehajtásáról 1812-ben rendelkeztek, Heves vármegyéhez került (1807:XXIX. és 1B12:V. t.c). Az első katonai felvétel XX. 15. szelvényén nem található. A prédium határát a Heves megyei kéziratos térképek alapján Bereczné Huszár Éva szerkesztette. 52. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Tard filiaja volt még: Nagymajor 34 rk lakossal, 1/2 óra távvolságra. 54. Az első katonai felvétel XX. 14. szelvényén nem található. Lipszky térképe alapján lokalizálható. 55. Az első katonai felvétel XX. 14. szelvényén nem található. 53. A 8AZMLT.Bm.T.34/4.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. Az első katonai felvétel XX. 16. szelvényén nem található. 59. Az első katonai felvétel XXI. 16. szelvénye alapján lokalizálható. A BAZMLT.Bm.T.34/2. és 34/4.(XVIII. század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 60. Az első katonai felvétel XX. 16. és XXI. 16. szelvényén nem található. 61. 1904-től Tiszavalk. 63. 1904-tól Bükkzsérc. 65. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 66. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvényén nem található. 67. Az első katonai felvétel XXI. 13. szelvénye alapján lokalizálható. A BAZMLT.Bm.T.115.(XVIII.század vége) jelzetű térkép alapján a pr határa megrajzolható. 68. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Ároktő filiái voltak még: (Tiszadorogma 12 rk lakossal, 1 óra távolságra; Tiszakeszi 65 rk lakossal, 1/2 óra távolságra). 69. 1904-től Hejőbába. 70. Az első katonai felvétel XXII. 15. szelvényén nem található. 71. 1904-től Sajóbábony. 72. 1904-től Sajóbesenyő, majd 1939-ben egyesült Szirmabesenyővel Szirmabesenyő név alatt. 73. 1904-tól Hejőcsaba. 1945-ben Miskolchoz csatolták. 74. Az 1776-os református felmérés ("r") a református lakosok számát a következőképpen adja meg: "Harmadfélezer réf., 1 rk., 4 lut., 5 gk.". A négy fő gkel két házban lakik a "g" forrás tanúsága szerint. 1873-tól Mezőcsát. 75. A BAZMLT.Bm.T.139/1.(1771.) jelzetű térkép alapján a pr mint leomlott prédium (prédium desol.) határával együtt lokalizálható. Az első katonai felvétel XXI. 15. szelvényén nem található. 76. A BAZMLT.Bm.T.139/1.(1771.) jelzetű térkép alapján a pr mint leomlott prédium (prédium desol.) határával együtt lokalizálható. Az első katonai felvétel XXI. 15. szelvényén nem található. 77. 1886-ban Diósgyőrhöz csatolták Felsőgyőrt annak neve alatt. 1945-ben Miskolchoz csatolták Diósgyőrt annak neve alatt. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Diósgyőr filiái voltak még: Darás malom 4 rk lakkossal, 1/2 óra távolságra; Lakatos-ház 6 rk lakossal, 1 óra távolságra; Papírmalom 24 rk lakossal, 2/4 óra távolságra; Téglaégető 4 rk lakossal, 1/2 óra távolságra. 78. A pr Felsőgyőrhöz tartozott. Az első katonai felvétel XX. 13. és XXI. 13. szelvényén nem található. 79. Közigazgatásilag nem, területileg Diósgyőrhöz tartozott. 1886-ban egyesült Diósgyőrrel annak neve alatt. Ma Diósgyőrrel együtt Miskolc része Alsó- és Felsőmajláth néven. 30. Az első katonai felvétel XX. 13. szelvénye alapján lokalizálható. 1771-1772-ben alapította Fazola Henrik a település magját képező nagyolvasztóját, az úgynevezett ómassai őskohót. Közigazgatásilag nem, területileg Diósgyőrhöz tartozott. Ma Úmassa. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Vashámor plébániai rangot kapott. Filiaja volt: (Massahámor 202 rk lakossal, 2 óra távolságra). 81. Az első katonai felvétel XX. 13. szelvénye alapján lokalizálható. Közigazgatásilag nem, területileg Diósgyőrhöz tartozott. 1940-től Bükkszentlászló. 1982-ben Miskolchoz csatolták. 82. Az első katonai felvétel XX. 13. és XXI. 13. szelvényén nem található. Görög Demeter térképe alapján lokalizálható. 83. Az első katonai felvétel XX. 13. szelvénye alapján lokalizálható. Közigazgatásilag nem, területileg Diósgyőrhöz tartozott. 1940-től Bükkszentkereszt. Az Egri pp 1816. évi schematizmusa szerint Újhuta plébániai