Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)
Jegyzetek
31. Az alsó és a felső malom gk híveinek száma együttesen 9 fő. 32. A felső és az alső malom gk híveinek száma együttesen 9 fő. 33. Ma Szlovákiához tartozik Cierne nad Topl'ou néven. 1873:Feketepatak, 1904:Felsőfeketepatak, 1920:Cierne, 1927:Cerné, 1948:Cierne nad Topl'ou. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 34. A "p" forrás faluként hozza. A református felmérés "r" forrása a következőképpen adja meg a ref. hívek számát: "... Ref-ok igen kevesen vágynak, a Cathol-ok és kivált az Oroszok sokkal számosabban vágynak ...". A "K" forrás megemlíti, hogy a helység neve az egykori birtokostól, Gallus Szécsitöl származik. 1873:Gálszécs, 1927:Secovce. 1920-1 992.Cs, 1993:Sk. 1947:Secovce (Gálszécs) + Kochanovce (Kohány) = Secovce (Gálszécs). 35. A "V" forrás faluként hozza. Az első katonai térképfelvétel XXIV 8. szelvényén Praed. Albin felirat, tőle É-ra w.h. jel jelzi. 36. Az alaptérkép alapján lokalizálva. 37. Gálszécshez való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 38. Egykor a Forgách grófok székhelye volt (Id. "K" forrás). Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Az Almásy-féle garanyi uradalom része (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Hran néven. 1873:Garany, 1920:Garanc, 1927:Garan, 1948:Hran. 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 19441992:Cs, 1993:Sk. 39. Garanyhoz való besorolása az "L" és a "B" forrás alapján történt. A "B" forrás prédiumként hozza. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). 40. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Hrcel' néven. 1873:Gercsely, 1920: Gercel, 1948:Hrcel\ 1920-1938:Cs, 1938-1944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 41. Magyarország távolsági térképe Bp. 1897. (176. szelvény) alapján lokalizálva. Az első katonai térképfelvétel XXIV 10. szelvényén Ugrón w.h. névfelirat jelzi az út és a patak találkozásánál. 42. Vályi kétszer írja le más név és más szöveg alatt. Ma Szlovákiához tartozik Hriadky néven. 1873:Gerenda, 1920:Hriadky. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 43. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Az Almásy-féle garanyi uradalom része (Id. "B" forrás). Bernáth úr társtulajdonos volt az Almásyaknál (Id. "B" forrás). A református felmérés "r" forrásának felvételi idején, 1776-ban az eklézsia Kazsu filiája volt. Ma Szlovákiához tartozik Zemplínske Hradiste néven. 1873:Hardicsa, 1920:Hardi§te, 1927: Zemplínske Hardiéte. 19201992:Cs, 1993:Sk. 44. Az első katonai térképfelvétel XXV 8. szelvényén látható. 45. Az első katonai térképfelvétel XXV 8. szelvényén látható. 46. Ma Szlovákiához tartozik Vranov nad Topl'ou néven. 1873:Hencóc, 1904:Hencfalva, 1920:Hencovce. 1970:Vranov nad Topl'ou (Varannó) + Cemerné (Csemernye) + Hencovce (Hencfalva) = Vranov nad Topl'ou (Varannó). 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 47. Korszakunkban a falu egyik fele Zemplén vármegyéhez, a másik fele Sáros vármegyéhez tartozott (Id. "V" forrás), majd 1882-től a falu Sáros vármegye közigazgatásába tagozódott. A hívők számát az anyaegyházakhoz rendezett adatok alapján közöltük. Ma Szlovákiához tartozik Hermanovce nad Topl'ou néven. 1873:Tapolyhermány, 1920:Hermanovce nad Topl'ou. 19201992:Cs, 1993:Sk. 48. Hermányhoz való besorolása az "L" forrás alapján történt. 49. Ma Szlovákiához tartozik Horovce néven. 1873:Hor, 1904:Hór, 1920:Tchorovce, 1927: Horovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 50. Hórhoz való besorolása az "L" forrás alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXV 7. szelvénye alapján nem lokalizálható. 51. Ma Szlovákiához tartozik Zemplínska Nova Ves néven. 1873:lsztáncs, 1920:Stanca. 1964:Stanca (Isztáncs) + Úpor (Upor) + Zemplínsky Klecenoc (Zemplénkelecsény) = Zemplíska Nova Ves (Isztáncs). 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 52. Isztáncshoz való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 53. Az újhelyi pálosoké volt (Id. "B" forrás). Az első katonai térképfelvétel XXIV 9. szelvényén w.h. Mulató névfelirat jelöli Isztáncs és Lasztoc között. 54. Ma Szlovákiához tartozik Juskova Vol'a néven. 1873:Juszkóvolya, 1904:Józsefvölgy, 1920:Juskova Vol'a. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 55. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Kamenná Poruba néven. 1873:Köporuba, 1904:Kővágó, 1920:Kamenná Poruba. 1920-1992:Cs, 1993: Sk.
