Barsi János (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Zemplén megye 1773-1808, 2. (Budapest - Miskolc, 1998)
Jegyzetek
56. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Az Almásy-féle garanyi uradalom része (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Kasov néven. 1873:Kásó, 1920:Kasov. 1920-1938:Cs, 19381944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk. 57. Almásy testvérek: közös birtoklás (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Kazuchov néven. 1873:Kazsu, 1904:Kazsó, 1920: Kazuchov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 58. Ma Szlovákiához tartozik Zemplínska Nova Ves néven. 1873:Kelecsény, 1904:Felsőkelecsény, 1920:Klacanov, 1927:Klecenov, 1948:Zemplínsky Klecenov. 1964:Zemplínsky Klecenov (Zemplénkelecsény) + Stanca (Isztáncs) + Úpor (Upor) = Zemplínska Nova Ves (Zemplénkelecsény). 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 59. Ma Szlovákiához tartozik Kravany néven. 1873:Kereplye, 1920:Kraviany, 1948:Kravany, 1964:Podhorany, 1969. Kravany. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 60. Az első katonai térképfelvétel XXIV 8. szelvényén Felső Azar névfelirat jelöli. Ma Szlovákiához tartozik Maié Ozorovce néven. 1873:Kisazar, 1920:Maié Ozorovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 61. Ma Szlovákiához tartozik Novy Ruskov néven. 1873:Kisruszka, 1920:Ruskov, 1927:Maly Ruskov. 1964:Maly Ruskov (Kisruszka) + Vel'ky Ruskov (Nagyruszka) = Novy Ruskov. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 62. Ma Szlovákiához tartozik Kysta néven. 1873:Kiszte, 1920.Kista, 1948:Kysta. 1920-1992: Cs, 1993:Sk. 63. Ma Szlovákiához tartozik Secovce néven. 1873:Kohány, 1920:Kochanovce. 1947: Kochanovce (Kohány) + Secovce (Gálszécs) = Secovce (Gálszécs). 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 64. Ma Szlovákiához tartozik Brezina néven. 1873:Kolbása, 1920:Kolbás, 1948:Brezina. 19201992:Cs, 1993:Sk. 65. Kazinczy Péter: szőlőket bír (Id. "B" forrás). Kozma testvérek és utódaik: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság (Id. "B" forrás). A "B" forrás három helyen hozza a prédiumot. A Nedeczky János féle birtoklásnál a következőket olvashatjuk: "Ez a predium Kolbássa faluba bekebelezve.". Kolbásához való besorolása a "B" forrás és az alaptérkép alapján történt. 66. Kolbásához való besorolása a "p(gk)" forrás alapján történt. 67. Ma Szlovákiához tartozik Dlhé Klcovo néven. 1873:Kolcshosszúmező, 1904:Kolcsmező, 1920:Kolcové Dlhé, 1927:Kolcovské Dlhé, 1948:Dlhé Kícovo. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 68. Kolcshosszúmezőhöz való besorolása az "L" forrás alapján történt. 69. Kolcshosszúmezőhöz való besorolása az "L" forrás alapján történt. 70. Az első katonai térképfelvétel XXV 6. szelvényén Kolcshoszúmezőtöl ÉK-re Widowa m.h. felirat mellett 8 épület jele jelzi. 71. Id. Kozma, testvérei és utódaik: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság; a testvérek anyjának neve Izsépi Zsófia (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Kuzmice néven. 1873: Kozma, 1920:Kuznice, 1927: Kuzmice. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 72. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9. szelvényén Kozmától Ny-ra ábrázolt m.h. jelölheti az anyaegyháztól mért távolság szerint. Az összevontnak tűnő közlésben említett másik major lehetséges, hogy a csak katolikus lakosokkal említett Koltaj görög katolikus lakosait jelenti. 73. Lokalizálása és Kozmához sorolása a Magyarország távolsági térképe 1897. 176. szelvény (XXV.11) szerint, Kozmától DK-re. 74. Bessenyey Mózes: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság (Id. "B" forrás). Szirmay Antal: tartozékaival egyetemben az egészet birtokolta (Id. "B" forrás). Ma Szlovákiához tartozik Lastovce néven. 1873:Lasztóc, 1920: Lastovce. 1920-1992:Cs, 1993:Sk. 75. Id. Kozma, testvérei és utódaik: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság (Id. "B" forrás). Lasztóchoz való besorolása az "L" forrás alapján történt. 76. Id. Kozma, testvérei és utódaik: legeltetési, faizási és makkoltatási szabadság (Id. "B" forrás). Kazinczy Péter: szőlőket bírt (Id. "B" forrás). 77. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9-10. szelvényén, Lasztóctól Ny-ra látható két névfelirat nélküli malom egyike lehet. 78. Lasztóchoz való besorolása a "p" forrás alapján történt. Az első katonai térképfelvétel XXIV 9-10. szelvényén, Lasztóctól Ny-ra látható két névfelirat nélküli malom egyike lehet. 79. A p(gk) összevont közlése az első katonai térképfelvétel XXIV 9-10. szelvénye szerint Mulatóra, illetve a Lasztóctól ÉNY-ra lévő, olvashatatlan névfeliratú w.h.-ra is vonatkozhat. A harmadik esetleg Rakatyás lehet, de ezt névfelirat nem támasztja alá. 80. Ma Szlovákiához tartozik Luhyna néven. 1873:Legenye, 1920:Luhyna. 1920-1938-Cs, 19381944:Mo, 1944-1992:Cs, 1993:Sk.