Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA
ból a nyomtatott térképek gyűjteménye, képeslap és fénykép gyűjtemény. Az 1945 után létrejött néphatalmi szervek iratait négy csoportba lehet sorolni. — A nemzeti bizottságok iratanyaga töredékesen maradt fenn, levéltárunk őrzi a megyei, a sátoraljaújhelyi és több községi nemzeti bizottság fondjait. — A második csoportba az igazoló bizottságok iratai tartoznak, közülük négy (sátoraljaújhelyi, sárospataki, szerencsi, tokaji) igazoló bizottság 1945—1948. évi iratait őrizzük, amely jelentős forrásértékkel bír Zemplén vármegye 1945 utáni történetének kutatása szempontjából. — A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárától kaptunk meg néhány évvel ezelőtt 9, 1950-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott, bodrogközi és taktaközi község földigénylő bizottságainak iratait. — A népi bizottságok csoportjához tartozik 3 népi ellenőrzési bizottság fondja. Az 1950-ben megalakult tanácsok — köztük a volt Zemplén vármegye területén létrejöttek — iratanyagát, melyet korábban Miskolcon is őriztek, 1961 / 1990-ig vettük át. Levéltárunk tanácsi fondjai három csoportra tagolódnak. — Az első csoportba a járási tanácsok (1970-ig), ill. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB. járási hivatalainak (1971-1983) fondjai tartoznak. A volt Zemplén vármegye területén 1950—1983 között öt járás működött, közülük a járások megszüntetéséig kettő maradt fenn, a sátoraljaújhelyi és a szerencsi. A ricsei és a sárospataki járás 1956-ig, a tokaji járás 1952-ig állt fenn. Telepü-