Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

léseiket a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járáshoz csatolták. A járási tanácsok és járási hivatalok iratait teljes egészében begyűjtöttük levéltárunkba. - A második csoportba a városi tanácsok fondjai tartoznak. A városi tanácsok közül a volt megyeszékhely, Sátoraljaújhely, ill. a később várossá nyilvánított Sárospatak (1968-tól) levéltárunkba került iratanyaga a legjelentősebb. Szerencs (1984-től város) és Tokaj (1986-tól város) még csak kisebb mennyiségű iratanyagot adott át. — A községi tanácsok iratai kevésbé teljesebben találhatóak meg állományunkban, mint a járási tanácsoké. A legtöbb településnek csak az 1960-as évek elejéig került be az iratanyaga levéltárunkba, raktári kapacitásunk szűkössége miatt. A jövő egyik legjelentősebb, még megoldásra váró feladata e községi tanácsi iratok begyűjtése. A tanácsok maradandó értékű iratait az elmúlt évek során folyamatosan rendeztük, segédletekkel láttuk el, a kutatás és az ügyfelek tájékoztatása számára előkészítettük. Jelenleg ez az iratanyag az egyik legkevésbé kutatott iratanyag, de a levéltárunkhoz forduló ügyfelek számára talán a legnagyobb mennyiségű adatszolgáltatás ezen iratokból történik (építési tervrajzok, szolgálati idő igazolások, hagyatéki eljárások stb.). Az 1895—1980 közötti polgári anyakönyvi másodpéldányok levéltárunk egyik legfontosabb irategyüttese. Mind a családkutatók gyakran használják, mind a levéltár ügyviteli munkája során jelentős szerepet játszik, hiszen pl. az állampolgársági vagy hagyatéki ügyekben nyújtott adatszolgáltatás során, illetve az anyakönyvi adatokban történt változások, az ún. utólagos bejegyzések bevezetésénél használják a levéltár munkatársai.