Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

BEVEZETÉS

Bevezetés A levéltár a közgyűjtemények legrégibb intézményeként, évszázadokkal ezelőtt kezdte gyűjteni nemcsak az iratokat, nyomtatványokat, könyveket, de tárgyi emlékeket, mint pl. fegyvereket, pénzeket, pecsétnyomókat, %ás%lókat is átvett, gyűjtött és megőrzött. A levéltárból váltak ki a későbbi alapítású könyvtárak, múzeumok, amelyek már elkülönített gyűjtőkörrel jöttek létre. Az újabb közgyűjteményi törvény elkülönítette és meghatározta &Z egyes gyűjtemények körét, mely szerint a levéltárak csak kéziratos, illetve nyomtatott, valamint modern adathordozó forrásokat gyűjthetnek, a tárgyi gyűjtés a múzeumok feladata lett. A. levéltárak és a múzeumok között cserékre is sor került, így a múzeumok átadták a korábban begyűjtött iratanyagaikat, pl. céhek, uradalmak, családok levéltárait, a levéltárak viszont numizmatikai anyagukat, fegyvergyűjteményeiket, egyéb tárgyi emlékeiket. Zemplén vármegye levéltárát KAZINCZY FERENC így jellemezte: „...Igen számos, igen nagy tekintetű írásaink vágynak, ezek nem egyedül a megye, nem egyedül a haza, hanem az egész em

beriség kincsei, s a később idők Kovachichai s Horvát Istvánjai innen szednek majd fényt régibb történeteink homályainak felvilágosítására. "