Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

cégbíróságaihoz is beosztották, míg pl. abaúji falvak is tartoztak az újhelyi cégbírósághoz. — A Hitbizományi Bíróság iratai között olyan nagy hitbizományi birtokok, mint az András syak, Mailáthok, Sennyeyek, Hadik-Barkóczyak stb. vagyonleltárai, birtokleírásai, építkezési dokumentumai megtalálhatók. A jogszolgáltatási iratok között a sátoraljaújhelyi, tokaji, szerencsi járásbíróságok iratanyaga hiányosabban, a Sátoraljaújhelyi Foghat? és Börtön 1910— 1948 közötti iratai töredékesen maradtak fenn. A Sátoraljaújhelyi (Királyi) Államügyészség 1882—1950 közötti iratai teljesebben, a II. világháború után létrejött Sátoraljaújhelyi Népbíróság iratai is hiányokkal maradtak meg. A Tanácsköztársaság bukása utáni poktikai perekre vonatkozóan az ügyészség iratai között szintén sok forrás maradt fenn, ezeket a törvényszék anyagához hasonlóan, az 1960-as években ugyancsak Budapestre szakították, de a rendszerváltást követően ezek is visszakerültek levéltárunkba. Jelentős jogbiztosító értékkel bír a szerencsi közjegyzők 1908—1972 közötti iratanyaga, melyből ügyfeleink számára rendszeresen szolgáltatunk adatokat. Az intézetek, intézmények iratai három nagy csoportra tagolódnak: — Közülük a legjelentősebb forrásértékkel az iskolai iratok bírnak. Kiemelkedően jelentősek a sárospataki tanítóképző intézet, majd főiskola 1869—1978. évi iratai, a sátoraljaújhelyi piarista gimnázium 1895—1948, a sátoraljaújhelyi városi felsőkereskedelmi iskola 1911—1935 közötti iratai. Az alapfokú tanintézetek között az iskolák 1948-ban bekövetkezett államosítása előtti időszakból 7 polgári, 156 felekezeti és állami elemi, illetve általános iskola, 6 alap-