Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA
fokú szakiskola (iparos és kereskedő tanonciskolák), továbbá 26 egyéb iskola (túlnyomó többségükben gazdasági ismédő iskolák) dokumentumait, főleg iskolai anyakönyveket, haladási és osztályozási naplókat, ügyvitek iratokat sikerült begyűjteni. Az 1948 utáni időszakból 5 középfokú és 20 alapfokú tanintézet, valamint a már fent emktett sárospataki tanítóképző intézet, majdfőiskola iratai kerültek levéltárunk őrizetébe. — A gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek csoportján belül 5 településről került hozzánk csekély mennyiségű óvodai katanyag. — Az egészségügyi és szociális intézetek közül a zempléni területen a volt Zemplén Vármegyei „Erzsébet" Közkórhá^ történeti és ügyvitek 1861—1943 közötti iratai, főleg 1924—1943 közötti kórlapjai, zárójelentései, betegfelvétek és elbocsátó iratai érdemelnek figyelmet. A testületek iratanyaga három csoportra bontható: — Közülük is kiemelt figyelmet érdemelnek a céhek és ipartestületek. Az egyeden céhes fondunk a Sátoraljaújhelyi Csizmadia Céh és Ipartestület 1779—1908 közötti iratanyaga. Jelentősebb forrásértékkel bírnak az ipartestületi kataink, mint pl. a Bodrogközi Általános Ipartestület (1925—1949), a Sárospataki Járási Alt alános Ipartestület (1888—1949), a Sátoraljaújhelyi Altalános Ipartestület (1882— 1948), a Szerencsi Járási Ipartestület (1885—1950), vagy a Tokaji Járási Ipartestület (1947—1949) nyilvántartásai, engedélyei, amelyekből még napjainkban is adunk ki igazolásokat ügyfeleink megkeresésére. — A mezőgazdasági testületek között tájegységünkre jellemzően legnagyobb számban a hegyközségek, ill. Tokajhegy-