Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

Levéltárunk fontos része a jogszolgáltatási szervek iratanyaga is. Az 1872-ben létrehozott Sátoraljaújhelyi (Királyi) Törvényszék 1750—1950 közötti iratai négy részre tagolhatok: — A polgári és büntetőperek erősen selejtezetten, 1899-től maradtak fenn. Ennek egyik legérdekesebb része a Tanácsköztársaság utáni büntetőperek anyaga, amelyet az 1960-as években felsőbb utasításra kiemeltek és az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívumába szállítottak, ahonnan darabszinten rendezve és restaurálva kerültek vissza a rendszerváltást követően. — Az 1750—1940 közötti úrbéri törvényszéki iratok községenként mutatják be az úrbéri viták, perek adatait az első úrbérrendezéstől. Egy-egy településre vonatkozóan együtt találjuk a föld, erdő-, rét-, legelőgazdálkodást, földkönyveket, tagosítási iratokat, földmegváltásokat, jobbágy névsorokat. Az úrbéri perek állományához tartozott kéziratos térképeket később kiemelték, ezek jelenleg a gyűjteményeken belül találhatóak. Ez az állag hivataltörténeti szempontból is érdekes, hiszen a perkatokból nyomon követhetjük, milyen bírói fórumok tárgyalták a 19. század során az úrbéri pereket. — A törvényszék iratain belül találjuk az 1876—1950 közötti cégbírósági iratokat, amely a törvényszék területén működött nemcsak zempléni, de abaúji egyéni és társas cégek vagyoni állapotáról, forgalmáról, alkalmazottak adatakól ad tájékoztatást. Ez a cégbírósági anyag Abaúj, Ung vármegyei helységekre, e megyékben működő egyéni és társas cégekre, szövetkezetekre is tartalmaz adatokat, mivel a poHtikai, történelmi változások miatt egyes zempléni településeket Kassa, illetve Ungvár