Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

szakának iratai azonban hiányosak, ugyanis a bukást követően a császári kormányzat sok iratot kiemelt és megsemmisíttetett, amiről a levéltárunkban fennmaradt források is beszámolnak. A Batthyány-kormány időszakából maradtak fenn teljesebben a források, hiányosabbak az Országos Honvédelmi Bizottmány és a Szemere-kormány időszakának iratai. Megtalálhatóak a Batthyány- és Szemere-kormány Zemplénhez írt utasításai, Andrássy Gyula főispán intézkedései, a megyei politikai, gazdasági rendszabások, a forradalmi átalakulás, a feudális terhek eltörlésének helyi módjai. A közgyűlési iratokon belül szintén jelentős forrásértékkel bírnak a királyi és helytartótanácsi rendeletek, a nemességi iratok (Acta nobilitaria), amelyben a 18. századi nemességvizsgálatok, valamint az 1849-ig kiadott nemesség igazolások ügyeit találjuk. A megyei közgyűlés úrbéri iratai, a be- és ki táblázási iratok, országgyűlési naplók, a\ 1797—9

S-as nemesi felkelési iratok, valamint a katonaállítási iratok is fontos forrásai a korszaknak. Forrásértéke miatt külön említést érdemel a\ ún. vegyes közgyűlési iratok állaga. Ebben olyan megyegyűlési iratok találhatóak, amelyek nem lettek lajstromozva. Közülük 11 csomónyi iratot darabszinten rendezett az 1960-as évek második felében Mondy Miklós görög katolikus lelkész, aki ekkor a levéltár munkatársa volt. A további iratcsomókban köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok, iratok, különféle kiküldöttségek (deputatiok) jelentései találhatóak. E jelentésekből tájékozódhatunk a megye útjairól, folyók szabályozásairól, hidak, révek, átkelők állapotáról, vásárok, piacok forgalmáról, a megye mindennapi életéről. Zemplén vármegye adószedőjének 1553—1850 között fennmaradt iratai a társadalom- és helytörténed kutatók számára gazdag