Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

kincsestárat kínálnak. A hat állagból álló fondban a 16. század végétől a 19. század közepéig találhatóak meg a különféle összeírások, mint pl. vármegyei hadiadó és háziadó összeírások, hadellátási jegyzékek, nemességi összeírások, vagy a különféle számadások. Szinte minden zempléni községnek fellelhető benne a 18. század második feléből származó dikális összeírása, az 1828. évi országos összeírása. Zemplén vármegye árvaszékének iratai többek között a Kossuth Lajos elleni 1831-32-es árvaszéki eljárás miatt értékesek, amelyet Barta István dolgozott fel az 1960-as években. Zemplén vármegye törvényszékének iratai között a polgári perek, a juridihis iratok és polgári perek, valamint a büntető perek állagaiban sok híres ember családi perei is megtalálhatók, pl. Balassi Bálintnak a Dobó családdal, felesége örökségéért folytatott pere, vag)

7 Butder János „különös házasságának" bontóperéhez Zemplén vármegye törvényszékén felvett tanúvallomásai. Érdekesek további a feudális kori bírósági fondjaink is, hiszen a vármegye rögtönitélő törvényszékének iratai között az 1818as „erdőbényei lázadás" más néven „baski veszedelem", vagy az 1831-es koleralázadás történetének iratait találhatjuk meg, a\ alispáni és szolgabírói bíróság iratai pedig sok érdekes adósságpert őriznek. Zemplén vármegye levéltárának polgári kori iratanyaga kevésbé teljes és kisebb forrásértékű, mint a korábbi időszaké. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakának fontos forrása Zemplén vármegye Nemzetőrségének iratai, amely 1848-as nemzetőrségi összeírásokat tartalmaz. A neoabszolutizmus korának intézkedéseit (1849—1867) aránylag kevés iratanyag őrzi. Ennek okát az, 1941-es Meczner-féle jelentésből ismerhetjük meg, amely szerint „a Bach-korszakbeli anyagot az