Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

a szabadságharc előkészítő eseményeiben nagy szerepet játszottak a zempléniek. A reformkor idején Zemplén a liberális ellenzék egyik fellegvára, politikai küzdelmeiben több zempléni politikus is meghatározó szerepet játszott. A megalakult Zempléni Casinó Társaság volt az ellenzék gyülekező helye, alapító tagjai között találjuk Kazinczy Ferencet, Kossutii Lajost, Balásházy Jánost, Lónyay Gábort és más, országos hírűvé vált politikust. Számukra komoly tapasztalatokkal szolgált az 1831-es kolerajárvány és koleralázadás, amelynek egyik központja Zemplén vármegye volt, és amelyről szintén sok forrással rendelkezünk. A magyar és szlovák jobbágyok, kisnemesek mozgalma, amely rengeteg áldozattal járt, nemcsak Kossuthot, de kortársait is rádöbbentette arra, hogy változásokra van szükség az országban. A korszak politikai harcait jól mutatják be a megyegyűlések iratai, többek között a követi megbízatások, az országgyűlési delegáltak jelentései, köztük az 1847/48. évi utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegyét képviselő Lónyay Gábor, Andrássy Gyula tájékoztatásai. A közgyűlési iratokból kiderül, milyen küzdelem folyt a polgári átalakulás törekvéseinek elfogadtatása érdekében, így a nyelvkérdés, a sajtószabadság stb. kérdésekben. Különösen értékesek Kossuth Lajos személyére, családjára és zempléni működésére vonatkozó irataink, melyeket már több kiadványban publikáltak. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc fegyveres küzdelmeiben, nagy csatáiban, melyek közül Zemplénben zajlott le a tarcal-bodrogkeresztúri és tokaji, 1849 januárjában, több száz zempléni vett részt. Korabeli jelentéseikből és később írt feljegyzéseikből nyomon követhetjük a szűkebb vidék történéseit, eseményeit. A forradalom és szabadságharc idő-