Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR IRATAINAK BEMUTATÁSA

Fennmaradt könyvkötészeti számlája is Zemplén vármegye adószedőjének iratain belül a számadások között. A 16—18. századi megyegyűlési iratokban közel 200 db Wesselényi nádor által írt levelet őrzünk, főleg az 1660-as évekből, amikor a török elleni háború miatt Zemplén vármegyét katonai és gazdasági terhek vállalására utasította. A Rákóczi-szabadságharc időszakából is sok forrás maradt fenn, ezen belül is több irat található a magyar-lengyel kapcsolatokról. A Rákóczi-szabadságharc idején lengyel segélyhadak is részt vettek a kurucok oldalán a küzdeknekben. Közülük is kiemelkedik az a kb. 2-3000 főnyi lengyel—francialitvániai—svéd kontingens, amely XII. Károly svéd király 1709-es poltavai vereségét követően lépett magyar földre az üldöző orosz csapatok elől. Az egység Józef Potocki kijevi palatínus (vajda) vezetésével Rákóczi szolgálatába állt, hogy elkerülje az orosz fogságot. Rájuk vonatkozik II. Rákóczi Ferenc 1710. január 3-án kelt, Zemplén vármegyének küldött rendelete, amelyet a január 17-ei varannói megyegyűlésen ismertettek. Ebben utasította a vármegyét, hogy akadályozza meg a haza szolgálatára Lengyelországból beérkezett hadak katonáinak visszaszökését. Megparancsolta azt is, vigyázzák a lengyel-magyar határt, hogy a „Krainyán lévő Passusokon" bárki, legyen az tiszt, vagy közlegény, aki Rákóczi vagy a „kioviai palatínus" údevele nélkül akar visszamenni, fogassák el, csukják le, továbbá értesítsék a feljebbvaló tisztjeit, vagy a kijevi palatínust. Az 1790 utáni közgyűlési iratok az irattározási rend változása miatt három állagban találhatóak meg. Közülük a legkutatottabb az 1823—1849 közötti közgyűlési, bizottmányi és megyei közigazgatási iratok állaga, hiszen az 1848—1849-es forradalom és