Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1950-től napjainkig

Visszakapta Miskolcról az 1950-ben odaszállított iratanyagát és ezért, valamint az 1957-től újból meginduló iratgyarapodás miatt raktári kapacitásának bővítésére volt szükség, ezért még 1958-1959-ben, a volt Vármegyeháza épületén belül, a régi börtönszárnyban további helyiségeket kapott, ahol az 1950-es évek begyűjtési iratait őrizték az 1980-as évekig. 1959-ben a levéltár személyi állományában újabb változás állott be, hiszen Puskás Zoltán helyére dr. Gyimesi Sándor személyében tudományos munkatársat kapott a levéltár. A levéltár elnevezése is megváltozott, a kirendeltségből Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár lett, azonban 1959. december 31-ig továbbra is a Miskolci Állami Levéltár alárendeltségében maradt. A sátoraljaújhelyi és a miskolci állami levéltár felső vezetését azonban 1959 márciusától megbízott levéltárvezetőként Schwendtner István látta el, aki 1950 előtt Miskolc törvényhatósági jogú város levéltárának vezetője volt. Az év második felétől elkezdődött a Sátoraljaújhelyi Állami Levéltár önállóvá válásának előkészítése, amelyre 1960. január l-jével került sor, így ismét önálló lett az újhelyi levéltár, mint Kazinczy Ferenc Állami Levéltár. Vezetője 1967. december 31ig, az állami levéltár megszűnéséig dr. Soós Imre volt. Gyűjtőterülete az 1962-ben megszűnt abaújszántói, a sátoraljaújhelyi és szerencsi járás 113 községét és Sátoraljaújhely városát, 1962 júniusától pedig a sátoraljaújhelyi és szerencsi járás községeit és Sátoraljaújhelyt foglalta magába. 1960. január l-jén 1 tudományos és 1 adminisztratív dolgozója volt az intézménynek, azonban 1960 nyarán dr. Gyimesi Sándort áthelyezték a Miskolci Állami Levéltárba, így újra tudományos munkatárs nélkül maradt a levéltár, de kapott egy adminisztratív dolgozót. Iratanyaga 1961-ben 1200 fm-nyi ter-