Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1849-1950

vésse ellensúlyozta, hogy a levéltár őrizetébe került Sátoraljaújhely 1617—1763 közötti városkönyve. Dongó Gyárfás Géza 1928-ban bekövetkezett halálát követően, október 4-én Bernáth Aladár alispán Biringer Gyula vármegyei aljegyzőt bízta meg a főlevéltárnoka teendők ideiglenes ellátásával, amelyet 1929. január végéig töltött be. Ezt követően az alispán Oláh István, szerencsi járási szolgabírót bízta meg a főlevéltárnoki teendők ideiglenes ellátásával. Ezzel párhuzamosan még 1928 októberében pályázatot írtak ki az állás betöltésére, melyre a kor ismert genealógusa, kismagyari Kempelen Béla, Borsod vármegye későbbi főlevéltárnoka, dr. Klein Gáspár, Győr vármegye tb. főlevéltárnoka, sziklóssi Szabó Kálmán és a korábban Zemplén vármegye tisztviselőjeként dolgozó dr. deteki és tengerfalvi Meczner Tibor jelentkezett. A pályázatokat 1929 júliusáig bírálta el Széli József főispán, aki Meczner Tibor pályázatát fogadta el. O 1945-ig töltötte be Zemplén vármegyében a főlevéltárnoki posztot. Az első bécsi döntéssel megvalósult országgyarapodás és az önálló Szlovákia megalakulása következtében 1940-ben megkötött és 1941-ben hatályba lépett magyar-szlovák iratcsere egyezmény keretén belül Zemplén vármegye irattára, levéltára és a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszék irattára is visszakapott olyan közigazgatási, anyakönyvi és bírósági iratokat, amelyek a Zemplénhez visszacsatolt településekre vonatkoztak. Meczner levéltárnoki működésének és az 1945 előtti időszaknak egyik legfontosabb levéltár-történeti forrása a Magyar Országos Levéltár számára 1941. június 25-én elkészített jelentése. E szerint 1932-től alispáni utasításra a Zemplén Vármegyei Múzeum vezető őre is volt. Állandó hivatali