Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1849-1950

gyűjteményéből a Historicomm Tomus I-XXI. köteteit, az Autographa gyűjteményt, az 1630—1708 közötti portális öszszeírásokat (Loc. 101. No. 475-481.), a Limitatiok gyűjteményét és a céhes iratokat, továbbá a címeres nemesleveleket, a „Thökölyi-Rákóczi-kor" időszakának számadási anyagát, a Viczmándy család levéltárát, valamint olyan 1919-ben még nem rendezett iratokat választott ki, amelyek ma vegyes közgyűlési irataink között találhatóak. Ezeket dr. Turchányi Tihamér, levéltárügyi kiküldött 1919. július 5-én vette át, majd négy ládába csomagolva elszállították. Ugyanekkor szállítottak el a Sárospataki Református Kollégium Levéltárából 17 láda kollégiumi iratot, valamint a Dókus-féle levéltár 6 láda iratát, visszaszállításuk 1924—1925-ben történt meg. A város második megszállására 1919. augusztus 13-án került sor, amely októberig tartott. A cseh katonaság ekkor is megszállta a vármegyeházát, amelyet visszavonulásuk előtt ismét feldúltak, azonban arról nem maradt feljegyzés, hogy a levéltárban károkat okoztak volna. Dongó levéltárnoksága idején 1917-ig Spisovszky Imre, majd 1917—1921 között fia, Dongó Gyula töltötte be az allevéltárnoki posztot. Az I. világháború utáni gazdasági nehézségek következtében a megyei tisztikar létszámának csökkentése alkalmával ezt a posztot megszüntették. A trianoni békeszerződés nyomán megkötött 1927. évi magyar-csehszlovák iratcsere-egyezmény következtében Zemplén vármegye levéltárából, irattárából és a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszék irattárából a csehszlovák állam számára polgári és felekezeti anyakönyvi másodpéldányokat, közigazgatási, kataszteri, törvényszéki iratokat adtak át. Ezt csak ke-