Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)

A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - 1849-1950

végzettséget szerzett. 1885-től a Zemplén c. politikai hírlap főmunkatársa, 1891-től, 16 évig szerkesztője. E mellett a Zemplén Naptárának is szerkesztője volt, megírta Sátoraljaújhely város megbízásából Ujhely történetének első kötetét, amely 1907-ben jelent meg, valamint a Borovszky-féle millenniumi megyemonográfiában ő írta a vármegye 1850-1905 közötti történetét. 1895. október l-jén indult el az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez c. történeti folyóirat, amely összekapcsolódott nevével, hisz nemcsak szerkesztője volt, de ő publikált benne legtöbbször. E folyóirat sokat tett, nemcsak a vármegyei levéltár, hanem más felső-magyarországi családi levéltárak iratainak megismertetésével. Sok olyan forrásközlés található meg lapjain, amely már csak itt olvasható, mivel az eredeti iratok a történelem viharai következtében elpusztultak. Minden hiányossága ellenére alapvető fontosságú mind a mai napig a zempléni történeti kutatások számára. Főlevéltárnoksága alatt, 1919-ben a csehszlovák hadsereg két alkalommal szállta meg Sátoraljaújhelyt. Először 1919. április 30.—június 6. között, ekkor a csehek által kinevezett zsupán a megyeházán rendezkedett be, itt tartózkodása alatt korlátozta a megyei hivatalok, köztük a levéltár működését is. Dongó vallomása szerint a megszállás utolsó napjaiban a cseh katonák feltörték a levéltárat, de az iratokban nem tettek kárt, csak személyes vagyontárgyai közül raboltak el néhány darabot. Alig egy hónappal ezután, az Országos Levéltár által Sátoraljaújhelyre küldött dr. Turchányi Tihamér felkérte Dongó Gyárfás Gézát, hogy mutassa meg a levéltár iratai közül, melyek a legjelentősebb értékű és leginkább veszélyeztetett iratok, amelyeket az Országos Levéltár számára lefoglal. Dongó ezt követően a Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratok