Oláh Tamás: Zemplén levéltára. Sátoraljaújhely (Sátoraljaújhely, 2008)
A LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE - A kezdetektől 1849-ig
ve az átadásra javasolt iratok darab jegyzékét. Véleményét, javaslatát szerencsére elutasították, így ezek az iratok ma is kutathatók a levéltárban. Mivel Kazinczy idejében még tulajdonbélyegzője nem volt a levéltárnak, kézírásával jelezte ezt: „a Zemplény Vgye Levéltárjáé." A '48-as forradalom kirobbanása után megtartott tisztújításkor megmaradt a levéltár élén Kassay Sámuel, aki mellett Sztanko László segédlevéltárnok dolgozott, azonban egy különös eset következtében, 1849 tavaszán mindez megváltozott. A es. kir. hadsereg 1848—49-es téli támadása során Franz Schlik tábornok hadtestének balszárnya, Herzmanovski őrnagy parancsnoksága alatt, 1849. január 20-án bevonult Sátoraljaújhelyre. 1849. január 21-én, a városon átvonuló osztrák csapatok megszállták a vármegyeházát, és Kassay Sámuel főleveltarnok szerint a levéltárból arany és ezüstpénzeket raboltak el. Az ügyben 1849. március 29. - április 2. között vizsgálat folyt, amelynek során meghallgatták többek között Kassayt és Sztanko László „levéltári segédet" is. A vizsgálat iratai alapján azt lehetett kideríteni, hogy amikor az osztrák katonaság megszállta és kifosztotta a megyei pénztárakat, két tiszt a levéltárba is bement, ahol Kassay híresztelése szerint a levéltárat feltörték, felforgatták, onnan arany és ezüst emlékpénzeket raboltak el. Sztanko kérte Kassayt, hogy adjon pontos listát az elvitt pénzekről, mivel ő Olaszliszkára megy a császáriak után, hogy visszaszerezze tőlük az elrabolt pénzeket. Kassay ezek után káromkodva küldte el őt. A városban tartózkodó Ottstáelt százados szerint a császáriak semmit sem vittek el a levéltárból, így felmerült benne a sikkasztás gyanúja a levéltárnokkal szemben, ezért 1849.