Bánkúti Imre: A Rákóczi-szabadságharc dokumentumai Abaúj-Torna, Borsod, Gömör-Kishont és Zemplén megyékből 1710-1711 (Miskolc, 2005)

Nagysága nevezeti alat, mintha én valamely szénájukat hordattam volna el innen kenyheczi pusztás majoromhoz, holot mikor én Excellentiád parancsolattyábul ide jöttem, már akkor sem réten, sem faluba semmi szénát nem találtunk, az kin maga is csudálkozot Prini Uram eö Nagysága; ki által lehetet az a helytelen vád, az mint igaz és helyes mentségemet bizonyíttya magam ellen peragáitatot inquisitio. Mivel azért Kegyelmes Uram, ezen becstelenséget szenvedni nem akarom, alázatossan kérem Excellentiádat, Felséges Urunknál engem megmenteni és az ollyan sinister delatorok ellen elégséges satisfactiót szerzeni méltóztassék, ha csak abban megyén el némely ember, hogy minden igaz ok nélkül az szegény vitézlő rendet ártatlanul mocskollja, ebbül semmi jó nem következik. Oly igasságot szerető Méltóságos Umak ismerem Excellentiádat, igazságomban pártomat fogni méltóztatik, mely kegyelmességét életem fottáig alázatossan meg szolgálnom igyekezem. Ajánlom úri gratiájában magamot s maradok Excellentiádnak alázatos szolgája Szalay Pál. Nagy Ida 8. Mártii 1710. 29. Deregnyő, 1710. március 10. Galambos Ferenc Sárospatakon tanuló unokáihoz. írt levelében részletesen kifejti nevelési elveit és nézeteit a nemesi élet eszményeiről. Eredeti. MOL P. 474. Galambos, lt. [Címzés:] Nemzetes Galambos Sigmond és Miklós kedves fiaimnak adassék. Sáros Patak. Isteniül lelki s testi jókat kívánok nektek édes fiaim. írjátok, hogy pénzt külgyek néktek, de mire és mennyit, nem írjátok, mászszor ha csak így kértek, én tinektek csak egy pénzt küldök, meg válik, ha fogjátóke szükségteket érni véle. írjátok asztis, hogy hegedűre volna szükségetek, ollyan nekem úgy vagyon, hogy elég vagyon, ha mingyárt hozzá nem nyúlhatokis, mivel hogy Német János azokat én velem az fűszfára függesztette, de én tinektek édes gyermekeim más musikát javallok, az Isten félelem mellé tegyétek minden erőtöket s kedveteket tudományotoknak nevelésére; melly holtig meg marad veletek, és akár melly ország szegeletire toszícson a szerencsétlenségnek kereke, Isten után jó erkölcsben foglalván magatokat, tisztességesen kenyeret észtek, ne bízzatok édes gyermekim az én jószágomhoz, mert az, ha mind kezetekhez jutnais, más jámborokéhoz képest igen kevés, de az minemű czéllyát látom az Német Nemzetnek, ha csak az Isten meg nem zabolázza, nem szeny ved nemes embert Magyar Országban, hanem vasalussánális nagyob vasalussa lészen, ha életét meg hadgyais valamellyikének, de az az életis az halálnál keserveseb lészen, azért édes gyerme-