Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)

A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - A város jogi képviselete

A számítógépes feldolgozásnak köszönhetően a feldolgozott négy összeírásból kiszűrhetővé váltak azok az adózó polgárok, akik mások házában laktak. Ők az összeírás latin szóhasználatával az „ibidem" elemek, vagyis azok, akik az összeíró által a fentebbi sorokban számba vett családfők házának lakói. A későbbiek folyamán utcák szerint is kimutatható lesz, hogy melyek a városnak azon részei, ahol vagy kiadó házak bérelhetők, vagy pedig a nincstelen, hajléktalan társadalmi rétegek búvóhelyei. Kik is ők valójában? Csak a felsorolás szintjén: a három családfőt számláló Bagosi cigány família a Piac utcában, egy koldus a Kis Arnót utcában, zsellérek a Bagaméri soron, a Fábián utcában, a Papszeren, és a Piac utca felső felén, egy tót ember a Szirma utcában és kisiparosok sokasága (bádogos, bodnár, gombkötő, csizmadia, rostás, fésűs, szabó, kesztyűgyártó, asztalos, szíjgyártó, stb.), többségében a Piac utcában. Vannak köztük boltot vagy műhelyt bérlő görögök, zsidók, de német szabók, takácsok és suszterek is. A forgóhíd tájékán és a forgalmasabb Piac utcán. Az itt hevenyészve lapra vetett adatsorokat érdemes lenne a későbbiek folyamán összevetni az 1828. évi országos összeírás „Domus a quibus Census solvitur", azaz ,A házak, amelyek után bért fizetnek" fejlécű rovatba felvett contribuens elemekkel. Most csak számszerűségükben tudunk hasonlításokat tenni. Amíg az 1764., 1781. és 1783. valamint az 1790. évi összeírásokban 187 fő (persze itt a két vagy háromszori ismétlések sincsenek kiszűrve) szerepel összesen, addig az 1828. évi összeírásban felvett 2850 családfőből 1304 családfő lakik bérleményben. Ez a réteg az összeírtak 45,75%-a. A további kutatások folyamán érdemes jobban odafigyelni e nagylétszámú lakásbérlő rétegre. A város jogi képviselete Miskolc város tanácsának szervezeti felépítése fokozatosan alakult ki, a 17. század végéig állandó fejlődésen ment keresztül. A főbíró és a tanács tagjai már akkor a vezetés élére álltak, amikor a 16. században egybeforrt Miskolc két városrésze, az ó- és az új Miskolc történetileg kialakult részei. Melyek valójában azok a tisztségek amelyek a 16. és a 17. századfolyamán a bíró pozíciója mellett kialakultak? A bíró mellett négy adószedő esküdtbíró szerepelt 1573-ban, egy évvel később nevezik a város elöljáróságát először tanácsnak. Később a főbíró mellett tíz esküdt polgár és négy adószedő esküdtbíró működött. A 17. században 6 és 18 között változott az esküdt polgárok, azaz a tanácstagok száma. A 17. század elején került sor a nótárius, vagyis a jegyző tisztségének betöltésére, akit a későbbiek folyamán hites jegyző néven emlegetnek. A törökök által kiszabott adó beszedésének nehéz-