Rémiás Tibor: Miskolc 18. századi társadalma feudális kori összeírásai alapján (Miskolc, 2004)
A VÁROSLAKÓK JOGI STÁTUSA - Privilégiumokkal nem rendelkező contribuensek
tot, pálinka égető 10 krajcárt. Mesteremberek havonként: mészáros 1,30 kr., takács 10 kr., szabó 1 forint, csizmadia 50 kr., kovács 1 frt., szűcs 30 kr., lakatos 30 kr., varga 40., borbély 6 kr., ötvös 6 kr., késes 20 kr., esztergályos 20 kr., gombkötő 30 kr., asztalos 30 kr., bodnár 1 frt., tímár 20 kr., kötélverő 20 kr., kosárkötő 5 kr." 125 Az évek múltával az adókulcs rovatai emelkedést mutatnak. A miskolci jobbágy családoknak is nélkülözhetetlen lételeme volt aföld. A város beépített portákra, azaz fundusokra volt felosztva. A fundusok nagysága kötelekben volt megadva. 1 kötél = 4 fundus (jobbágytelek) = 1400 négyszögöl (M. K. L.) 2200-2400 négyszögöl (L. E.) 1 fundus = 1 jobbágytelek = 1/4 kötél = 350 négyszögöl (M. K. L.) 550-600 négyszögöl (L. E.) Egy-egy jobbágyfundus nagyságát sajnos a mai napig nem ismerjük. Marjalaki Kiss Lajos (M.K.L.) nb és Leveles Erzsébet (L.E.f 27 , akik megkísérelték a fundusok nagyságát kiszámolni, ők is pontos források hiányában különböző eredményre jutottak. Az 1702. évi KÖTÉL KÖNYV tanúsága szerint egy-egy egész kötélhez a város külsőségeiből szántóföldek és rétek is tartoztak. Az erdő- és legelőhasználat közös volt. A szőlő és a pince nem képezett• fundusjárulékot. 1702-ben Miskolcon 479 3/4 fundust, 1744-ben százzal többet, 579 fundust írtak össze. 1727-ben 196 nemes és ugyananynyi jobbágy polgár, három évvel későbbi kimutatás szerint 197 nemes és 119 jobbágy menetelű lakos lakott saját vagy használatba vett telkén. 1732-ben pedig 1307 (ebből 66 vidéki), 12 évvel később 1275 (ebből 57 vidéki) családfőnek volt Miskolcon ingatlana. 128 A KÖTÉL KÖNYV alaposabb vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy minden 1/4 kötél ill. egész fundus appertinenciai a következők voltak: 12-14 db szántó, 6 db rét. Mindez a miskolci jobbágy polgár század eleji és a század első felének átlagvagyonát jelentette. Ehhez járult még 1-2 db szőlő és általában egy pince, az ingó javak közül pedig: egy ökör, egy tehén, ritkán ló, sertések, néhány köböl élet, 2-3 hordó bor. A későbbiek folyamán, ami a század közepétől mindinkább erősödik, a szőlő és a pince már nem számított a miskolci polgár átlagvagyonának. Aprózódott a telke, 125 Bm. L. Megyei Jegyzőkönyvek XVIII. kötet 1., 4. p. vagy Bm. L. BOROVSZKY-hagyaték számozatlan iratok csomója, TÓTH Péter által kigépelt kézirat 5. p. 126 MARJALAKI KISS L, 1962. 97. p. Ugyanakkor: MARJALAKI KISS L, 1956. 39-48. és GYULAI É„ 1997. 127 LEVELES E., 1929. 41. p. 128 RÉMIÁS T, 1991. 143. p.
